A világon minden ötödik gyerek nem jut elég vízhez – figyelmeztetett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). A problémát csak súlyosbítja az éghajlatváltozás.
Az UNICEF tanulmánya szerint több mint 1,42 milliárd ember, köztük 450 millió gyerek él olyan területen, amely rendkívül kiszolgáltatott a vízellátást illetően. Olyan helyek ezek, ahol a közösségek leginkább a felszínen összegyűlő vagy kevésbé elfogadható forrásból származó vízhez tudnak hozzájutni.
Az ENSZ Gyermekalapja szerint ilyen körülmények között élnek gyerekek több mint 80 országban, a helyzet a kelet- és a dél-afrikai régióban a legsúlyosabb. Ezekben a térségekben a gyerekek több mint felének – mintegy 58 százalékának – minden egyes nap problémát okoz, hogy megfelelő mennyiségű vízhez jusson. Ugyanez az arány Nyugat- és Közép-Afrikában 31 százalék, Dél-Ázsiában 25 százalék, a Közel-Keleten pedig 23 százalék.
Az UNICEF szerint
a körülmények rendkívül súlyosak 37 országban, köztük Afganisztánban, Etiópiában, Haitin, Kenyában, Nigériában, Pakisztánban, Szudánban és Jemenben.
"A globális vízválság már nincs úton, hanem itt van, és az éghajlatváltozás csak súlyosbítani fogja" – fogalmazott egy közleményben Henrietta Fore, aki hangsúlyozta: a gyerekek "a legfőbb áldozatok".
Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.
16 °C
