eur:
411.38
usd:
392.4
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartja kezében egy védőruhát viselő egészségügyi dolgozó egy iszlámábádi oltóközpontban 2021. február 3-án. Pakisztánban előző nap megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az egészségügyi dolgozókat, az idős embereket, majd a katonákat és a rendőröket oltják be. Február 1-jén 500 ezer kínai vakcina érkezett az országba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szohail Sahzad

Megállítják az oltások a koronavírus terjedését?

A vakcinákkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdésre nehéz választ adni, mivel, bár előzetes adatok szerint egyes vakcinák képesek lehetnek erre, sok egyéb faktor is befolyásolja azt, mennyire agresszíven terjed a koronavírus.

A lehető legnehezebb típusú kutatások egyike lehet kideríteni azt, vajon az oltások csökkentik-e a SARS-CoV-2 terjedésének ütemét. A lezárások és az emberek viselkedésének változása is a járvány ellen dolgozik, miközben a tünetmentes fertőzöttek terjeszthetik még a vírust.

Egyes klinikai kísérletek eredményei ugyanakkor nyújtanak némi mankót a kérdésben, írja a Nature. A Moderna oltásának tesztelésekor a kutatók kétszer is tesztelték a résztvevőket, és azt találták, hogy

az első adag beadását követően kétharmadával csökkent a tünetmentes hordozás aránya

- igaz, mivel csak kétszer tesztelték önkénteseiket, meglehet, hogy voltak megbetegedések, amelyeket egyszerűen nem vettek észre. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltásának tesztjében hetente tesztelték az önkénteseket, ott közel ötven százalékkal esett vissza a tünetmentes betegek száma. A Pfizer most kezdődő, új kísérletekben tervezi majd ugyanezt ellenőrizni.

Az is lehetséges, hogy az oltottak, bár tovább tudják majd adni a vírust, de kevésbé lesznek fertőzőek. Több izraeli kutatás is vizsgálja, hogy az oltott, később mégis megfertőződött emberek vírusleadása milyen az oltatlan fertőzöttekhez képest - a kutatók szerint

a leadott vírusmennyiség jó indikátora annak, mennyire fertőző valaki

aktuálisan. Úgy találták, azoknál, akik két héttel az első oltás felvétele után fertőződtek meg, jelentősen alacsonyabb a vírusleadás, mint akik hamarabb, tehát a vakcina valószínűsíthetően csökkenti a fertőzőséget. Az AstraZeneca kutatói is hasonló eredményre jutottak.

Azt, hogy valójában mire képes az oltás és mire nem, az oltottak legközelebbi kontaktjainak nyomon követése mondhatja meg. Angliában a PANTHER program keretében a már oltott egészségügyi dolgozók rokonait figyelik meg, hogy kiderüljön, csökkent-e az oltottak rokonainak esélye a megbetegedésre. Izraelben is tervezik olyan családok tagjainak utánkövetését, ahol egy fő már be van oltva, hasonló céllal. Brazíliában pedig egy város véletlenszerűen kiválasztott lakóit fogják több fázisban beoltani, a vakcina indirekt hatásaira figyelve.

A különböző, egyedi, kisközösségi és közösségi szintű kutatások kideríthetik, mik az oltások valós hatásai. Erre a tudásra épp akkora szükségünk van, mint magára az oltásra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×