Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
333.26
bux:
0
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartja kezében egy védőruhát viselő egészségügyi dolgozó egy iszlámábádi oltóközpontban 2021. február 3-án. Pakisztánban előző nap megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az egészségügyi dolgozókat, az idős embereket, majd a katonákat és a rendőröket oltják be. Február 1-jén 500 ezer kínai vakcina érkezett az országba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szohail Sahzad

Megállítják az oltások a koronavírus terjedését?

A vakcinákkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdésre nehéz választ adni, mivel, bár előzetes adatok szerint egyes vakcinák képesek lehetnek erre, sok egyéb faktor is befolyásolja azt, mennyire agresszíven terjed a koronavírus.

A lehető legnehezebb típusú kutatások egyike lehet kideríteni azt, vajon az oltások csökkentik-e a SARS-CoV-2 terjedésének ütemét. A lezárások és az emberek viselkedésének változása is a járvány ellen dolgozik, miközben a tünetmentes fertőzöttek terjeszthetik még a vírust.

Egyes klinikai kísérletek eredményei ugyanakkor nyújtanak némi mankót a kérdésben, írja a Nature. A Moderna oltásának tesztelésekor a kutatók kétszer is tesztelték a résztvevőket, és azt találták, hogy

az első adag beadását követően kétharmadával csökkent a tünetmentes hordozás aránya

- igaz, mivel csak kétszer tesztelték önkénteseiket, meglehet, hogy voltak megbetegedések, amelyeket egyszerűen nem vettek észre. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltásának tesztjében hetente tesztelték az önkénteseket, ott közel ötven százalékkal esett vissza a tünetmentes betegek száma. A Pfizer most kezdődő, új kísérletekben tervezi majd ugyanezt ellenőrizni.

Az is lehetséges, hogy az oltottak, bár tovább tudják majd adni a vírust, de kevésbé lesznek fertőzőek. Több izraeli kutatás is vizsgálja, hogy az oltott, később mégis megfertőződött emberek vírusleadása milyen az oltatlan fertőzöttekhez képest - a kutatók szerint

a leadott vírusmennyiség jó indikátora annak, mennyire fertőző valaki

aktuálisan. Úgy találták, azoknál, akik két héttel az első oltás felvétele után fertőződtek meg, jelentősen alacsonyabb a vírusleadás, mint akik hamarabb, tehát a vakcina valószínűsíthetően csökkenti a fertőzőséget. Az AstraZeneca kutatói is hasonló eredményre jutottak.

Azt, hogy valójában mire képes az oltás és mire nem, az oltottak legközelebbi kontaktjainak nyomon követése mondhatja meg. Angliában a PANTHER program keretében a már oltott egészségügyi dolgozók rokonait figyelik meg, hogy kiderüljön, csökkent-e az oltottak rokonainak esélye a megbetegedésre. Izraelben is tervezik olyan családok tagjainak utánkövetését, ahol egy fő már be van oltva, hasonló céllal. Brazíliában pedig egy város véletlenszerűen kiválasztott lakóit fogják több fázisban beoltani, a vakcina indirekt hatásaira figyelve.

A különböző, egyedi, kisközösségi és közösségi szintű kutatások kideríthetik, mik az oltások valós hatásai. Erre a tudásra épp akkora szükségünk van, mint magára az oltásra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Szerinte az ukránok „hamarabb fognak kifogyni a pénzből, mint mi az olajból”. Ha szerinte Magyarország gazdasági egyensúlya megrendül, állami eszközökkel be fognak avatkozni, volt már ilyen, „meg fogjuk védeni az elviselhetetlen energiaárakkal szemben a magyarokat”. Orbán Viktor szerint most arra is kell figyelni, hogy az ukránok nehogy kárt tegyenek a déli gázvezetékben, ahogy tették azt szerinte az Északi áramlat esetében. „A következő négy év jelszava a biztonság és a kimaradás a háborúból lesz” – mondta Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban.

Iráni háború: bár fogynak a fegyverek, nem ezen fog múlni, meddig tartanak a harcok

Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúzó felek készletei ugyan fogynak, de ez egyáltalán nem rövidíti le a a konfliktust.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba, soha nem látott lehetőségeket nyit a friss rendelet

Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba, soha nem látott lehetőségeket nyit a friss rendelet

Megjelent a Magyar Közlönyben, és pénteken hatályba is lépett az a kormányrendelet, amely beépíti a társasházi építményi jogot az Otthon Start és a CSOK Plusz szabályaiba, és amelyet még február elején bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány. A hitelfelvevők ezáltal már a használatbavételi engedély megszerzése előtt, az építés alatt is hozzájuthatnak a hitelhez annak érdekében, hogy bebiztosítsák maguknak a kiszemelt lakást. Hogy a gyakorlatban a bankok élnek-e a lehetőséggel, az egyelőre képlékeny, információink szerint még mindig vannak olyan részletek, amelyek tisztázásra szorulnak. A témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján is foglalkozunk, már lehet regisztrálni a szakmai rendezvényre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×