Az illetékes bizottság indoklása szerint Penrose annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet erőteljesen megjósolja a fekete lyukak kialakulását, Genzel és Ghez pedig annak felfedezéséért, hogy egy szupermasszív kompakt objektum van a Tejútrendszer központjában.

Penrose matematikai módszerekkel igazolta, hogy a fekete lyukak Albert Einstein híres elméletének közvetlen következményei. A kutató jellemezte is a fekete lyukakat, és arra jutott, hogy belsejükben a fizika ismert törvényei nem érvényesek. Úttörő tanulmánya Einstein halála óta máig az egyik legfontosabb hozzájárulás az általános relativitáselmélethez.

Genzel és Ghez az 1990-es években a galaxis magjában található régiót vizsgálta. A szakértők a Tejútrendszer közepe körül keringő csillagok mozgását figyelték meg, a pályák alapján pedig arra jutottak, hogy egy hatalmas tömegű, láthatatlan objektum fekszik a magban, amely befolyásolja a helyi égitesteket.

Az objektum nagyjából négymillió naptömegű, de egy Naprendszernél kisebb régióban is elfér.

A szakértők a legjobb távcsöveket felhasználva, új módszereket és műszereket kidolgozva folytattak vizsgálatokat. Eredményeik alapján ma azt lehet tudni, hogy a Tejútrendszer közepén egy szupermasszív fekete lyuk található

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak, az összeg felét Penrose kapja, a másik felén Genzel és Ghez osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál szerényebb körülmények között.