Bár Roger Penrose elméleti munkásságáért, míg Reinhard Genzel és Andrea Ghez inkább a kísérleti megfigyeléséért, azonban mindhárman a fekete lyukakhoz kapcsolódó munkájukért kapják a Nobel-díjat – fogalmazott az InfoRádiónak az ELTE-TTK Fizikai Intézetének igazgatója.
Frei Zsolt a német és amerikai fizikussal kapcsolatban érdekességként jegyezte meg, hogy mindketten kimutatták, kísérletileg megfigyelték, hogy
van egy szupernehéz, 4 millió naptömegnyi fekete lyuk a galaxisunk magjában.
A magyar szakember emlékeztetett, Albert Einstein gondolatkísérletek alapján képzelte a világ működését, és ennek alapján alkotta meg a relativitás elméletet, „annak megoldásaiból pedig addig meg nem figyelt, elképesztő dolgok jöttek ki, mint lehetőségek”, köztük a fekete lyukak. De még maga Einstein sem gondolhatta feltétlenül, hogy ezek léteznek, azonban halálát követően nem egész tíz évvel – indirekt mód – mégis sikerült erről meggyőződni.
A tudomány hamar rájött, hogy a galaxisok magjában, mint a mi Tejútrendszerünk közepén, kell lennie egy nagyon nagy tömegű fekete lyuknak, ami évmilliárdok, a galaxis fejlődése alatt, más fekete lyukakkal való ütközések során, illetve az ott található gázok beszívásával nőtt ilyen nagyon nehézre – magyarázta az ELTE-TTK fizikusa.
Genzel és Ghez ugyanis a csillagok mozgását kezdték megfigyelni a galaxisunk magjában, rádió távcsövek segítségével. Ennek köszönhetően rajzolódott ki, hogy az ott található csillagok egy úgynevezett elliptikus pályán mozognak, valamilyen nehéz vonzócentrum körül, mint ahogyan a Föld is kering a gyújtóközpontban helyet foglaló Nap körül.
És ugyan a fekete lyuk nem látszik, a neve is utal rá, hogy semmilyen fény nem képes távozni belőle, de az éveken keresztül megfigyelt csillagok sebességéből és pályájából, a Kepler-törvény segítségével kiszámolhatóvá vált, hogy a gyújtópontban található égitestnek mintegy négymillió naptömegűnek kell, hogy legyen. Ez az az indirekt kísérleti megfigyelés, hiszen direktben nem látható a fekete lyuk, amiért a német és amerikai tudós Nobel-díjat kapott – tette hozzá Frei Zsolt.
Roger Penrose pedig, akiről azt tartják, hogy Einstein mellett a legtöbbel járult hozzá a fekete lyukak elméletéhez, még a 60-as években kidolgozott teóriáért kapta meg a Nobel-elismerést.
