Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
309.02
bux:
137083.73
2026. április 17. péntek Rudolf
Kombókép a brit Roger Penrose-ról, a német Reinhard Genzelről és az amerikai Andrea Ghezről (b-j), akik 2020. október 6-án megosztva kapták az idei fizikai Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós a csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést.
Nyitókép: MTI/PAP/UCLA/MPE

Fizikai Nobel: maga Einstein sem gondolta feltétlen

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Bár Roger Penrose elméleti munkásságáért, míg Reinhard Genzel és Andrea Ghez inkább a kísérleti megfigyeléséért, azonban mindhárman a fekete lyukakhoz kapcsolódó munkájukért kapják a Nobel-díjat – fogalmazott az InfoRádiónak az ELTE-TTK Fizikai Intézetének igazgatója.

Frei Zsolt a német és amerikai fizikussal kapcsolatban érdekességként jegyezte meg, hogy mindketten kimutatták, kísérletileg megfigyelték, hogy

van egy szupernehéz, 4 millió naptömegnyi fekete lyuk a galaxisunk magjában.

A magyar szakember emlékeztetett, Albert Einstein gondolatkísérletek alapján képzelte a világ működését, és ennek alapján alkotta meg a relativitás elméletet, „annak megoldásaiból pedig addig meg nem figyelt, elképesztő dolgok jöttek ki, mint lehetőségek”, köztük a fekete lyukak. De még maga Einstein sem gondolhatta feltétlenül, hogy ezek léteznek, azonban halálát követően nem egész tíz évvel – indirekt mód – mégis sikerült erről meggyőződni.

A tudomány hamar rájött, hogy a galaxisok magjában, mint a mi Tejútrendszerünk közepén, kell lennie egy nagyon nagy tömegű fekete lyuknak, ami évmilliárdok, a galaxis fejlődése alatt, más fekete lyukakkal való ütközések során, illetve az ott található gázok beszívásával nőtt ilyen nagyon nehézre – magyarázta az ELTE-TTK fizikusa.

Genzel és Ghez ugyanis a csillagok mozgását kezdték megfigyelni a galaxisunk magjában, rádió távcsövek segítségével. Ennek köszönhetően rajzolódott ki, hogy az ott található csillagok egy úgynevezett elliptikus pályán mozognak, valamilyen nehéz vonzócentrum körül, mint ahogyan a Föld is kering a gyújtóközpontban helyet foglaló Nap körül.

És ugyan a fekete lyuk nem látszik, a neve is utal rá, hogy semmilyen fény nem képes távozni belőle, de az éveken keresztül megfigyelt csillagok sebességéből és pályájából, a Kepler-törvény segítségével kiszámolhatóvá vált, hogy a gyújtópontban található égitestnek mintegy négymillió naptömegűnek kell, hogy legyen. Ez az az indirekt kísérleti megfigyelés, hiszen direktben nem látható a fekete lyuk, amiért a német és amerikai tudós Nobel-díjat kapott – tette hozzá Frei Zsolt.

Roger Penrose pedig, akiről azt tartják, hogy Einstein mellett a legtöbbel járult hozzá a fekete lyukak elméletéhez, még a 60-as években kidolgozott teóriáért kapta meg a Nobel-elismerést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×