Infostart.hu
eur:
361.56
usd:
315.33
bux:
152996.63
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Kombókép a brit Roger Penrose-ról, a német Reinhard Genzelről és az amerikai Andrea Ghezről (b-j), akik 2020. október 6-án megosztva kapták az idei fizikai Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós a csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést.
Nyitókép: MTI/PAP/UCLA/MPE

Fizikai Nobel: maga Einstein sem gondolta feltétlen

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Bár Roger Penrose elméleti munkásságáért, míg Reinhard Genzel és Andrea Ghez inkább a kísérleti megfigyeléséért, azonban mindhárman a fekete lyukakhoz kapcsolódó munkájukért kapják a Nobel-díjat – fogalmazott az InfoRádiónak az ELTE-TTK Fizikai Intézetének igazgatója.

Frei Zsolt a német és amerikai fizikussal kapcsolatban érdekességként jegyezte meg, hogy mindketten kimutatták, kísérletileg megfigyelték, hogy

van egy szupernehéz, 4 millió naptömegnyi fekete lyuk a galaxisunk magjában.

A magyar szakember emlékeztetett, Albert Einstein gondolatkísérletek alapján képzelte a világ működését, és ennek alapján alkotta meg a relativitás elméletet, „annak megoldásaiból pedig addig meg nem figyelt, elképesztő dolgok jöttek ki, mint lehetőségek”, köztük a fekete lyukak. De még maga Einstein sem gondolhatta feltétlenül, hogy ezek léteznek, azonban halálát követően nem egész tíz évvel – indirekt mód – mégis sikerült erről meggyőződni.

A tudomány hamar rájött, hogy a galaxisok magjában, mint a mi Tejútrendszerünk közepén, kell lennie egy nagyon nagy tömegű fekete lyuknak, ami évmilliárdok, a galaxis fejlődése alatt, más fekete lyukakkal való ütközések során, illetve az ott található gázok beszívásával nőtt ilyen nagyon nehézre – magyarázta az ELTE-TTK fizikusa.

Genzel és Ghez ugyanis a csillagok mozgását kezdték megfigyelni a galaxisunk magjában, rádió távcsövek segítségével. Ennek köszönhetően rajzolódott ki, hogy az ott található csillagok egy úgynevezett elliptikus pályán mozognak, valamilyen nehéz vonzócentrum körül, mint ahogyan a Föld is kering a gyújtóközpontban helyet foglaló Nap körül.

És ugyan a fekete lyuk nem látszik, a neve is utal rá, hogy semmilyen fény nem képes távozni belőle, de az éveken keresztül megfigyelt csillagok sebességéből és pályájából, a Kepler-törvény segítségével kiszámolhatóvá vált, hogy a gyújtópontban található égitestnek mintegy négymillió naptömegűnek kell, hogy legyen. Ez az az indirekt kísérleti megfigyelés, hiszen direktben nem látható a fekete lyuk, amiért a német és amerikai tudós Nobel-díjat kapott – tette hozzá Frei Zsolt.

Roger Penrose pedig, akiről azt tartják, hogy Einstein mellett a legtöbbel járult hozzá a fekete lyukak elméletéhez, még a 60-as években kidolgozott teóriáért kapta meg a Nobel-elismerést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Norbert: Kimi Antonelli nagyon érzi az új szabályrendszert, ő az idei Forma–1 ura

Kiss Norbert: Kimi Antonelli nagyon érzi az új szabályrendszert, ő az idei Forma–1 ura

A brit George Russell szinte már csak a matematikában bízhat csapattársa, az éllovas olasz Kimi Antonelli ellen – mondta a Forma–1-es szezon végső esélyeiről Kiss Norbert szakkommentátor, egyébként pedig hétszeres Európa-bajnok kamionos az InfoRádió Aréna című műsorában. A magyar versenyző már a hétvégén Franciaországban megszerezheti nyolcadik Eb-címét, erről is beszélt.

Demkó Attila: a Kárpáti Nyolcak egy új, jövedelmező fórum is lehet

Kárpáti Nyolcak néven új regionális együttműködés indul Kijev kezdeményezésére, melynek tagja többek között Szlovákia és Lengyelország is ott van. Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben közölte: Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcaknak. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: Ukrajnának jó hír, hogy energetikai és biztonsági együttműködést tudott kötni a térség országaival.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×