Infostart.hu
eur:
378.44
usd:
320.55
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Kombókép a brit Roger Penrose-ról, a német Reinhard Genzelről és az amerikai Andrea Ghezről (b-j), akik 2020. október 6-án megosztva kapták az idei fizikai Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós a csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést.
Nyitókép: MTI/PAP/UCLA/MPE

Fizikai Nobel: maga Einstein sem gondolta feltétlen

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Bár Roger Penrose elméleti munkásságáért, míg Reinhard Genzel és Andrea Ghez inkább a kísérleti megfigyeléséért, azonban mindhárman a fekete lyukakhoz kapcsolódó munkájukért kapják a Nobel-díjat – fogalmazott az InfoRádiónak az ELTE-TTK Fizikai Intézetének igazgatója.

Frei Zsolt a német és amerikai fizikussal kapcsolatban érdekességként jegyezte meg, hogy mindketten kimutatták, kísérletileg megfigyelték, hogy

van egy szupernehéz, 4 millió naptömegnyi fekete lyuk a galaxisunk magjában.

A magyar szakember emlékeztetett, Albert Einstein gondolatkísérletek alapján képzelte a világ működését, és ennek alapján alkotta meg a relativitás elméletet, „annak megoldásaiból pedig addig meg nem figyelt, elképesztő dolgok jöttek ki, mint lehetőségek”, köztük a fekete lyukak. De még maga Einstein sem gondolhatta feltétlenül, hogy ezek léteznek, azonban halálát követően nem egész tíz évvel – indirekt mód – mégis sikerült erről meggyőződni.

A tudomány hamar rájött, hogy a galaxisok magjában, mint a mi Tejútrendszerünk közepén, kell lennie egy nagyon nagy tömegű fekete lyuknak, ami évmilliárdok, a galaxis fejlődése alatt, más fekete lyukakkal való ütközések során, illetve az ott található gázok beszívásával nőtt ilyen nagyon nehézre – magyarázta az ELTE-TTK fizikusa.

Genzel és Ghez ugyanis a csillagok mozgását kezdték megfigyelni a galaxisunk magjában, rádió távcsövek segítségével. Ennek köszönhetően rajzolódott ki, hogy az ott található csillagok egy úgynevezett elliptikus pályán mozognak, valamilyen nehéz vonzócentrum körül, mint ahogyan a Föld is kering a gyújtóközpontban helyet foglaló Nap körül.

És ugyan a fekete lyuk nem látszik, a neve is utal rá, hogy semmilyen fény nem képes távozni belőle, de az éveken keresztül megfigyelt csillagok sebességéből és pályájából, a Kepler-törvény segítségével kiszámolhatóvá vált, hogy a gyújtópontban található égitestnek mintegy négymillió naptömegűnek kell, hogy legyen. Ez az az indirekt kísérleti megfigyelés, hiszen direktben nem látható a fekete lyuk, amiért a német és amerikai tudós Nobel-díjat kapott – tette hozzá Frei Zsolt.

Roger Penrose pedig, akiről azt tartják, hogy Einstein mellett a legtöbbel járult hozzá a fekete lyukak elméletéhez, még a 60-as években kidolgozott teóriáért kapta meg a Nobel-elismerést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×