Július 28-án a kora esti órákban, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzettel határos Kozárdon lévő lakóházam külső világítása egy nőstény szarvas álganajtúrót (Bolbelasmus unicornis) vonzott be. Miután ezt a közösségi jelentőségű bogárfajt a tájegységből még nem ismertük, azonnal fontossá vált, hogy kiderítsük, honnan érkezett ez a példány - idézi a Napi.hu Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának tájegységvezetőjének beszámolóját. A szakember a következő estéket a környékbeli rétek bejárásával töltötte, és két helyen is sikerrel azonosította az egyébként alig 15-30 percig rajzó, és emiatt nehezen megfigyelhető, rejtett életmódú rovarokat.

A most fellelt kozárdi élőhelyei felhagyott szőlők helyén, szarmata mészkövön kialakult félszáraz irtásrétek.

Ezek a gyepek a kiemelten fontos természeti értéknek számító Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területéhez tartoznak, egyikük (a Pohánka nevű dűlő) a Natura 2000 hálózat része is. Mivel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében vannak, a rajtuk folyó természetvédelmi gyepkezelés pedig az erdőssztyepp jellegű vegetáció (gyep-, erdő-, és cserjés foltok mozaikjának) fenntartását szolgálja. A szakember szerint eddig a termetes habszegfű, az erdélyi virágszöcske, a keleti rablópille, a hegyi törpeboglárka és a pannongyík élőhelyi igényeinek megfelelően végezték a gyepkezelést, mostantól pedig a szarvas álganajtúrók életterére is tekintettel lesznek.

A szarvas álganajtúró Európa-szerte ritka, leginkább azért, mert egyre fogynak az élőhelyei, mivel melegkedvelő, sztyepp- és erdőssztyepp-fajként szárazabb gyepekben, nyílt erdőkben fordul elő. Az állat a föld alatti gombafajok (köztük szarvasgombák) egyedeire rakja petéit, akár fél métert is leásva a szag alapján megtalált termőtestekhez. Lárvái a gombában fejlődnek és bábozódnak, imágói áttelelnek, majd májustól augusztusig rajzanak.

A rovar rendkívül ritka Magyarországon, eszmei értéke 50 ezer forint.