INFORÁDIÓ 
2020. július 2. csütörtök
Ottó

déli-sark

felmelegedés

kutatás

Elképesztően gyorsan melegszik a Déli-sark

Elképesztően gyorsan melegszik a Déli-sark

Infostart / MTI

2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben.

A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben - írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.

Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában.

A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt. Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.

"Úgy tűnt, hogy a Déli-sark izolálódott attól, ami a világ többi részén történt.

Ám hirtelen gyors melegedésbe kezdett, ami az egyik legerőteljesebb a bolygón"

- mondta Kyle Clem klímakutató.

Clem és kollégái meg akarták tudni, hogy miért kezdődött gyors melegedés a jeges kontinensen az 1970-80-as évek lehűlési periódusa után, és hogy ez egy természetes változékonyság vagy az emberi ipari tevékenység okozta globális felmelegedés szélesebb trendjének része. A kutatók arra jutottak, hogy mindkettő.

A Déli-sark melegedése részben összefügg a Csendes-óceán trópusi nyugati részének növekvő hőmérsékleteivel, amelyeket az Antarktiszi-félszigetnél lévő Weddel-tenger jeges vizeiben a ciklonok délre hajtanak. De ez a rendszer, amely egy több évtizedes természetes folyamat része csak a melegedési folyamat egy részére ad magyarázatot. A többi oka az ember okozta klímaváltozás - vélik a kutatók.

"A végeredmény egy masszív felmelegedés"

- mondta Clem, aki szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tényező mekkora szerepet játszik. A déli-sarki hőmérsékletfeljegyzések mintegy 60 évesek, és a térség klímáját alig ismerik a kutatók, akik tudatában vannak annak, hogy a csendes-óceáni időjárási rendszerek hatással lehetnek az Antarktisz nyugati részére és az Antarktisz-félszigetre, ahol az emelkedő levegő- és vízhőmérséklet a jég olvadását idézi elő.

"Nem is annyira izolált a bolygó egy olyan területe, amelyről úgy tartottuk, hogy izolált" - mondta Alexandra Isern, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány antarktiszi kutatásainak vezetője. "A hőmérsékletváltozások igen szembeötlőek, de azért még átkozottul hideg van" - tette hozzá Julienne Stroeve professzor, az amerikai Hó- és Jégkutatóközpont kutatója.

"Eddig a hőmérsékletváltozások még nem voltak olyan jelentősek, hogy tömeges jégveszteséget idézzenek elő az Antarktisz belsejében" - mondta.

Nyitókép: Pexels.com
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018