Több kormány is fontolgatta az elmúlt hetekben az úgynevezett „immunitás-útlevelek” kibocsátását, melynek a lényege, hogy azoknak az emberek, akik immunitást fejlesztettek a koronavírus ellen, visszatérhet az élete a normális kerékvágásba. Azokra pedig, akiknek a szervezetében nem találnak antitesteket a koronavírus ellen, továbbra is szigorú kijárási korlátozások vonatkoznának. Észtország például már viszonylag előrehaladott állapotban van a digitális immunitás-útlevél kifejlesztésében.
Többek közt a Világegészségügyi Szervezet (WHO) is élesen kritizálni kezdte az ötletet, a Nature-ben pedig egy molekuláris biológus és egy bioetikus, Natlie Kofler és Francoise Baylis hosszas cikket írtak, melyben kifejtik aggályaikat az immunitás-útlevéllel kapcsolatosan – amelyet a Portfolio ismertet.
A szakemberek tíz okot sorolnak fel, amely mind az útlevél és az ahhoz kapcsolódó diszkrimináció ellen szól:
- Egyes kutatások szerint immunitás keletkezik a koronavírus-fertőzésből gyógyultak szervezetében, viszont nincs erről még mindig tudományos konszenzus.
- Nem minden koronavírusteszt megbízható.
- Nincs elég teszt ahhoz, hogy mindenkit tesztelni lehessen.
- Nincs elég koronavírus-túlélő ahhoz, hogy kizárólag ők képezzék a munkaerőt és működőképes maradjon a gazdaság.
- Nem etikus a gyógyultak megfigyelése.
- A rendszer növeli az etnikai diszkrimináció kockázatát.
- Ellentétet épít a Covid-19-re immunisak és a nem immunisak közé.
- Az „immunitás-útlevelek” tovább fejlődhetnek később olyan kártyákká, melyek minden egészségügyi, genetikai adatot hordoznak, ez pedig újabb diszkriminációs formák előtt nyitja meg a kapukat.
- A vagyonosabbak könnyebben juthatnának tesztekhez és így útlevelekhez is.
- Többen önként úgy dönthetnek, hogy megfertőzik magukat a koronavírussal azért, hogy immunisak legyenek, de ezzel nemcsak magukat, hanem másokat is veszélybe sodornak.
A két szakember inkább azt javasolja, hogy a kormányok használják továbbra is a „tesztelés, megfigyelés és elkülönítés” módszerét, és fordítsák az erőforrásaikat a tesztek gyártására és a koronavírus-vakcina fejlesztésére.
