Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete (NIAID) által közreadott,  dátumozatlan elektronmikroszkópos kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról, amint laboratóriumban tenyésztve a narancsárga színű kórokozó előtör a környező sejtből. A 2019-nCoV néven is ismert vírus egy fertőző humán koronavírus, amely a COVID-19-nek nevezett, tüdőgyulladásos megbetegedést okozza. A mintát egy betegtől vették az Egyesült Államokban. A COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak száma 1776-ra emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el. A 2019 december közepe óta tomboló járvány fertőzöttjeinek száma 70 548-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/AP/NIAID-RML

Pécsi kutatók feltérképezték a kezdeti magyar terjedési hálózatokat

A magyarországi járvány korai szakaszából származó harminckét vírusminta teljes genetikai analízisét végezték el pécsi kutatók. Az adatokból nem az derül ki, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon, a genetikai különbségek mértéke teljesen természetes - közölte Jakab Ferenc professzor, a miniszterelnök által korábban felállított koronavírus-kutató akciócsoport vezetője. Jó hírt is mondtak a szakemberek a vírus változásaival és az ahhoz való alkalmazkodásunkkal kapcsolatban.

A szakember arra hívta fel a figyelmet: a minták egyértelműen mutatják, hogy az ország több pontján márciusban "lokális terjedési láncolatok" indultak már el, a vírusok pedig eredetüket tekintve az európai kládokhoz, azaz csoportokhoz tartoznak.

Jakab Ferenc azt írta: az elemzés segít megérteni a hazai járvány alapját képező folyamatokat, a vírus terjedését, és támpontokat nyújt a jövőre vonatkozó becslésekhez, intézkedésekhez is.

Kemenesi Gábor, a kutatás koordinátora úgy vélekedett, sem az általuk elemzett mintákból, sem a világban terjedő többiből nem látják azt, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon. A genetikai különbségek mértéke meglátása szerint teljesen természetes és nem azt jelenti, hogy ezek különböző vírustörzsek lennének. Érdemes helyükön kezelni a megfelelő fogalmakat - tette hozzá -, igyekezve eloszlatni néhány, a közelmúltban felbukkant tévhitet a vírussal kapcsolatban.

A gyakorlatban ez azért fontos a kutató szerint, mert a napokban megjelenő hírekkel ellentétben a minták elemzéséből egyelőre nem látszik, hogy a jelenleg Magyarországon terjedő vírus olyan eltérést vagy tipizálódást mutatna, amely érintené a vakcina- és gyógyszerfejlesztési törekvéseket.

Ezt támasztja alá a vírus eddig megismert mutációs rátájából történő nemzetközi becslés is a virológus szerint, így egyelőre

elképzelhetetlen, hogy az influenzavírushoz hasonló sűrűséggel kelljen alkalmazkodni a vírus változásaihoz.

Jakab Ferenc jelezte: a csoport a genetikai vizsgálatok mellett nagy erőkkel dolgozik a hatóanyagteszteken is, ebbe a munkában több, a témával foglakozó hazai kutatóintézettel működnek együtt. Utalt rá: a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának segítségével más szervezeteknek is lehetőségük nyílt további genetikai vizsgálatokra.

Jakab Ferenc korábban közölte azt is, hogy a pécsi kutatóknak sikerült több mintából is izolálniuk a vírust, valamint meghatározni a teljes genetikai kódját, közvetlenül betegek torokváladékából. Európában elsőként PTE virológiai munkacsoportjának szakemberei izolálták továbbá a koronavírust egy beteg székletmintájából.

A professzor által vezetett kutatócsoport célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rossz körülötted a levegő? Hamarosan kártérítés járhat érte

Rossz körülötted a levegő? Hamarosan kártérítés járhat érte

A közeljövőben jelentős változások várhatóak a hazai levegőminőségi előírásokban is a vonatkozó uniós irányelv miatt, melyet a tagállamoknak 2026. december 11-ig kell átültetniük nemzeti jogukba. Az Európai Parlament és a Tanács még 2024 októberében fogadta el az irányelvet, amely aktualizált levegőminőségi előírásokat határoz meg Unió-szerte. A 2030-ig teljesítendő új, szigorúbb uniós levegőminőségi előírások az eddigieknél közelebb állnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021. évi iránymutatásaihoz, és tükrözik a légszennyezés egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket. Lényeges változás a korábbiakhoz képest a polgárok azon új joga is, hogy kártérítést igényelhetnek abban az esetben, ha egészségük a szabályok megsértése miatt károsodott. A légszennyezettség évente több ezer áldozatot követel Magyarországon is, az új szabályozás alkalmazásával ez érdemben mérsékelhető lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×