Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.47
bux:
144814.19
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: A Loch Ness-i szörny Heikenwaelder Hugo olajfestményén (Wikipédia/ Hugo Heikenwaelder)

DNS-vizsgálattal eredtek a Loch Ness-i szörny nyomába

Tudósok szerint egy hatalmas angolna lehet a skóciai Loch Ness tóban élő állítólagos gigantikus szörny, erre utal szerintük a tóból vett vízminták átfogó DNS-elemzése, amelyet csütörtökön mutattak be.

Nagyon nagy az angolna-DNS előfordulási aránya, de őshüllőszerű szörnyetegre, dinoszauruszra utaló nyomot nem találtak - mondta Neil Gemmell, az új-zélandi Otago Egyetem kutatója.

"Az adatok nem szolgálnak információval az állat méretére vonatkozóan, de a DNS nagy mennyiségű előfordulása alapján nem zárható ki, hogy hatalmas angolnák élhetnek a legendák övezte tóban" - mondta Gemmell.

A legnagyobb természetes nagy-britanniai víztározó különböző pontjairól 250 vízmintát vettek a kutatók. Az adatok átfogó képet adnak a tóban lévő életről a legkisebb baktériumoktól a legnagyobb állatokig.

A nemzetközi kutatócsoport 2018 júniusában vett mintákat az úgynevezett környezeti DNS-ből (eDNS), amely a tengeri élővilág, például a bálnák és cápák tanulmányozásának már bevett gyakorlata.

  • Amikor egy élőlény mozog a környezetében, a bőrében, pikkelyében, tollában, szőrében, székletében vagy vizeletében lévő DNS apró töredékeit hagyja hátra.
  • Ezt a DNS-t begyűjtik, szekvenálják, majd egybevetik a több százezernyi különböző organizmus ismert genetikai szekvenciáit tartalmazó adatbázissal.

Gemmel kiemelte: a tudósok már 1933-ban azt gyanították, hogy a tengeri szörny valójában egy angolna. Búvárok "combnyi vastag" és akár négy métert is elérő angolnákról számoltak be. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek ellenére még soha senki nem fogott ki extrém méretű angolnát a Loch Nessből.

Több mint 1500 éve vélik úgy az emberek, hogy a skóciai tó sötét mélységében hatalmas szörny él. Legutóbb március 26-án jelentette egy amerikai pár, hogy látta a Loch Ness-i szörnyet.

A Nessie-ről szőtt elméletek nagyon változatosak: egyesek a dinoszauruszok korának túlélőjének, mások fatörzsnek, halnak vagy egyszerűen különleges alakot formáló hullámoknak tartják az észlelések tárgyát.

Az állítólagos szörnyről szóló legkorábbi beszámoló Szent Kolumba szentté avatott bencés apáthoz, Írország és Skócia védőszentjéhez köthető, aki a 6. században Skóciába vitte a kereszténységet.

Számtalan sikertelen kísérlet történt a szörny megtalálására, például 2003-ban a BBC kiterjedt tudományos kutatást indított 600 hanglokátorral és műholdakkal, melyek átkutatták a tó teljes területét. Legutóbb három éve egy fejlett tengeri drón talált egy szörnyet: azt a modellt, melyet az 1970-es Sherlock Holmes magánélete című film forgatásakor használtak és amely 50 éve süllyedt le a tó fenekére.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×