Az Infostart is beszámolt arról, hogy múlthét elején a Balaton Keszthelynél kilépett a medréből. A Zaol.hu akkori cikke szerint a keleti medencéből nyomta át a vizet a partra a szél. A 24.hu most azt írja, Balatonnal évente pár alkalommal megesik, hogy kilendül: a szél egy irányba mozdít jelentős víztömeget, a hullámok pedig átcsapnak a parton.

A portál az Országos Vízügyi Főigazgatóságot kérdezte a jelenség okairól. Erős és tartós szél hatására a víztömeg elmozdul, a szélirányba eső parton megnő a vízszint és a keletkező hullámok kicsapnak a partra.

Április 22-23. között Balatonfűzfő és Keszthely állomások között számottevő, azaz 40 centimétert meghaladó hosszirányú kilendülés alakult ki, aminek maximuma 54 centiméter volt. A vízmozgás kelet-nyugat irányban történt, így a tó keleti (Siófoki) medencéjéből a Keszthelyi medence felé mozdult jelentős víztömeg.

Egy-egy ilyen kilendülés alkalmával a partra kijutott víztömeg többnyire órák alatt visszahúzódik a tómederbe gravitációs úton a hullámvíz visszavezetőkön és a csapadék elvezetőkön keresztül.

A kilendülés miatt vízszintcsökkentésre nincs szükség.

A Balaton átlag vízállása április 26-án 119 cm, ami 1 centivel alatta van az erre az időszakra engedélyezett maximális vízállásnak.

A jelenség egyébként nem ritka. 2014-től kezdődően szinte minden évben regisztráltak kilendülést, de a jelenség előfordult már a 2010-es évektől kezdődően is. Általánosan elmondható, hogy az utóbbi három évben évi 3-4 hosszirányú kilendülés volt a Balatonon, keresztirányú kilendülés csupán két alkalommal alakult ki. A közelmúltban regisztrált legnagyobb kiöntés 2014 tavaszán történt, amikor szinte a teljes déli part érintett volt, de jelentős volt 2018-ban is.