A szonda színes kamerával van felszerelve, nyers képeit a NASA feltöltötte a JunoCam oldalára, ahol megnézhető, milyen fotókat készít eredetileg a kamera. Ezekből laikus kutatók is előállíthatnak a mostanihoz hasonló képeket - az egyik legjobban sikerültet Kevin M Gill alkotta meg - számolt be róla a bbc.com.

A képen gyönyörűen kirajzolódnak a déli félgömb viharai és a híres Nagy Vörös Folt.

Alább a fotó, amit rákattintva teljes méretben is meg lehet csodálni. A bolygó a képen olyan, mintha egy csiszolt márványgolyó lenne - ezen a néven (Jupiter Marble) került fel a NASA oldalára is, utalva arra, hogy az amerikai űrkutatási hivatal Kék Márvány címszó alatt gyűjtötte össze a Földet ábrázoló, nagy felbontású fotókat.

A Juno a három képet még 2019 februárjában készítette, amikor 17. alkalommal haladt el a bolygó mellett. A fotók rögzítésekor az űrszonda 26.900 és 59.300 mérföld távolságra haladt el a Jupiter felhősávjának felszíne fölött. A végleges, javított színezetű fotót ezen képekből, mozaikszerűen állítják össze.

A bolygó felfedi titkait

A most közzétett képen is jól látszik a Nagy Vörös Folt, ami egy régóta ismert látványos anticiklon a Jupiteren. A Juno űrszonda segítségével már megfigyelték, hogy központja 350 kilométeren nyúlik le a légkörbe. A kutatók remélik, hogy kutatásaikkal felfedhetik az anticiklont mozgató és a feloszlását megakadályozó kulcsmechanizmusokat.

A Juno legutóbb azt figyelte meg, hogy a Jupiter mágneses mezeje futóáramlatokat idéz elő a bolygó Európa nevű holdjának felszín alatti óceánjában. Ez azért lehetséges, mert ennek a vize sós, ami mágneses mező hatására vezetheti az áramot, és ez a hatás futóáramlatokat hozhat létre az óceánban.

Korábban egy, a Nature Astronomy című szaklapban közölt tanulmányban Christophe Gissinger és Ludovic Petitdemange, a francia École Normale Supérieure munkatársai a Galileo űrszonda adatait elemezték. A tudósok észlelték, hogy

a Jupiternek különösen erős a mágneses mezeje, elég erős ahhoz, hogy elérje és befolyásolja holdjait.

Annak felkutatására, milyen mozgások keletkezhetnek és hogy a mágneses mezőnek a hold óceánjaira gyakorolt egyéb lehetséges hatásait megismerjék, a tudósok numerikus szimulációkat végeztek. Ezek alapján a futóáramlatok valahol a hold egyenlítője környékén keletkeznek, másodpercenként néhány centiméteres sebességgel mozognak.

A tudósok szerint

az Európa futóáramlatai a Golf-áramlathoz hasonlatosak, amely a Földön az élet számára kiemelt fontosságú vegyülékeket szállít.

Ha az Európán van élet (a NASA itt tartja lehetségesnek a Naprendszeren belül), az áramlatok ugyanezt a célt szolgálhatják.

Áramlásuk iránya a hold forgásával ellentétes. Az ilyen ellentétes áramlás a kutatók szerint a holdfelszín feszültségének eredménye, amely esetenként repedéseket is okozhat. Ez pedig megmagyarázza a hold felszínének jellegét, amelyet más kutatók figyeltek meg az Európán.