Jim Bridenstine fontosnak nevezte, hogy a lehető leggyorsabban visszatérjenek a Holdra,

"és ezúttal ha odarepülünk, ott is maradunk".

"Nem fogunk zászlókat és lábnyomokat hátrahagyni, majd hazatérni, hogy aztán 50 évig vissza se menjünk" - mondta Bridenstine, utalva a korábbi Holdra szállásokra.

Szavai szerint "a világ összes többi országától eltérően" az Egyesült Államok tartós holdprogramot tervez, olyat, amelynek keretében rendszeresen jönnek-mennek az embert szállító űrhajók. Azóta, hogy az Apollo 17 misszióban 1972 decemberében Eugene Cernan asztronauta a Holdra lépett, nem járt amerikai űrhajós a Földet kísérő égitesten.

Az igazgató szerint 2028-ig tervezik a visszatérést a Holdra,

ennek előkészületeként 2024-ig személyzet nélküli űrjárművet küldenek oda, az eszköz megtervezésére már pályázatot is hirdettek a gombamód szaporodó magán űripari cégek számára. A cégeknek a terveket március 25-ig kell benyújtaniuk, az első zsűrizést májusra tervezik.

További lépésként 2026-ig egy kisebb űrállomást létesítenek a Hold pályáján, egyfajta pihenőhelyet, "feltételes megállót" az úton lévő űrhajósok számára, de a Nemzetközi Űrállomástól (ISS) eltérően ezen nem működne állandó személyzet.

A Gateway nevű űrállomás és az állandó holdbázis létrehozásában a NASA számít más országok szakértelmére is. "Sok beszállítót akarunk, akik versengenek a költségek leszorításában és az innovációban" - mondta Bridenstine.

A visszatérés felgyorsítását Donald Trump elnök is támogatja, aki a Holdra szállások felújítása mellett direktívát írt alá 2017 decemberben egy emberi utazásra is tervezett Mars-misszió megvalósításáról is, lehetőleg a 2030-as években.