A 2007-ben alakult Magyar Űripari Klaszter (amely a magyar űr-orientált szervezeteket fogja össze és képviseli érdekeiket belföldön és külföldön) elérte eredeti célkitűzéseit, amelyek csúcsa az volt, hogy hazánk 2015-ben belépett az Európai Űrügynökségbe.

A közelmúltban Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztost neveztek ki, ez is mutatja, hogy új kapuk nyílnak meg a magyar űrkutatás és -tevékenység előtt. Az adódó lehetőségekkel pedig, mint Bárczy Tamás, a Miskolci Egyetem anyagtudományi professzora az InfoRádiónak elmondta, élni kell.

"Úgy érezzük, a magyar, űrrel foglalkozó cégek és kutatóintézetek számára olyan kapuk nyílnak meg, amelyeket ki kell használni, felelősségünk, hogy éljünk az új lehetőségekkel" - mondta Bárczy Tamás. Kiemelte: a klaszter célja az együttműködés és a cégek közti információátadás. Emellett a mostani közgyűlésen azt is meg kellett határozni, mit és hogyan szeretnének a következő években elérni.

Mint általános tapasztalatként megfogalmazza, az űripari tevékenységben való fejlődés gátja a nem megfelelő utánpótlás: a képzés és így a szakemberek hiánya.

"Magyarországon és Kelet-Európában nincs igazán űripari képzés, miközben Nyugat-Európában, Japánban, Amerikában számos egyetemen választható az űrmérnök szak"

- mutatott rá. Ez a hiányosság nagy problémát okoz a cégeknek, mert éveik mennek el arra, hogy a fiatal mérnököket felruházzák a megfelelő űripari tudással. Bárczy Tamás elmondta: remélik, hogy lesznek olyan egyetemek, amelyek ebben a munkában részt tudnak vállalni - az első egyeztetések meg is indultak a közelmúltban.