eur:
411.26
usd:
392.94
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Felbocsátják a Parker Solar Probe űrszondát a floridai Cape Canaveral űrközpont kilövőállásáról 2018. augusztus 12-én. A Parker Solar Probe a Nap légkörét fogja vizsgálni, berepülve a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/Bill Ingals

700 ezerrel cirkál a Nap körül az "űrkocsi"

Soha nem járt még földi űreszköz olyan közel a Naphoz, mint a NASA Parker űrszondája, amely az adatokat csak decemberben tudja a Földre küldeni - mondta el Almár Iván űrkutató, csillagász.

Sorra végiglátogatták az űrszondák a Naprendszer nagybolygóit, kisbolygóit, üstököseit. Napkutató szondák is voltak már, de ezt a nagyon nehéz feladatot megoldani - a Napot közelről vizsgáló szondát felküldeni - csak most sikerült.

"A Parker november 5-én, hétfőn volt a legközelebb a Naphoz. Ez a távolság 24 millió kilométer volt" - mondta az InfoRádiónak Almár Iván űrkutató, csillagász, aki szerint noha nagy távolságnak tűnik, a Föld-Nap távolságnak csak töredéke.

A mostani vizsgálat célja a Nap koronájának, vagyis a legkülső részének kutatása.

Sok érdekességre lehet bukkanni Almár szerint, például lyukakra, amelyeken keresztül napkitörések zajlanak, és fizikusoknak most először van lehetőségük fényképeket készíteni, méréseket végezni.

Az adatokra decemberig várni kell, mert a szonda a Nap mögé kerülve távolodik az égitesttől. Legközelebb áprilisban, szeptemberben lesz még ilyen közel az űreszköz. A tervek szerint az utolsó alkalommal a legkisebb távolság mindössze 6 millió kilométer lesz.

A gépkocsi méretű, hőelnyelő pajzssal ellátott űrszonda nagyjából 700 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguld.

A hővédő pajzs azért is különleges, mert hasonlót nem szoktak ilyen szondákra szerelni. Ezt a pajzsot a megközelítésnél a műhold automatikusan úgy állította, hogy védje magát és az eszközeit a Nap sugárzásától. Az automatizálás fontos volt, mert a Naphoz közeli helyeken az égitest rádiósugárzása nagyon zavarta volna a kommunikációt, nehéz lett volna a Földről, távirányítással reagálni - mondta Almár Iván.

Az űrszondát 2025-ig tervezik működtetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×