Évtizedeken át tekintették a vakbélgyulladást - pontosabban a féregnyúlvány gyulladását, az appendicitiszt - vészhelyzetnek, amikor műtettel sürgősen el kell távolítani a beteg vakbelét, mivel félő, hogy a gyulladt nyúlvány kilyukad, ami életveszélyes lehet.

A képalkotó eljárások, mindenekelőtt a CT-felvételek segítségével ma könnyebb eldönteni, hogy a vakbél esetleg kilyukadhat-e vagy a beteget antibiotikummal, műtét nélkül biztonsággal lehet-e kezelni.

A vakbélgyulladásos páciensek majdnem kétharmadánál nem kell a kilyukadás veszélyével számolni,

náluk elég lehet az antibiotikumkúra a műtét helyett - írták a Turkui Egyetemi Klinika kutatói a Journal of the American Medical Association című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányukban.

Paulina Salminen és kutatócsoportja követte eddig a leghosszabb ideig a műtét nélkül, antibiotikummal kezelt felnőtt betegeket. Tanulmányuk alátámasztja három évvel korábbi munkájuk eredményeit, amelyeket egyéves követési idő után kaptak.

A tanulmányt közlő lap szerkesztőségi cikke szerint

"új korszak kezdődött a vakbélgyulladás gyógyításában".

A vakbél-eltávolító műtét a leggyakoribb sürgősségi operáció világszerte, az Egyesült Államokban évente nagyjából 300 ezer esetben végzik el. Tanulmányunk azt mutatja, a műtétek jó része elkerülhető lehet - mondta Salminen.

A tanulmányban mintegy 500 felnőtt finn beteget vizsgáltak meg. CT-felvételek segítségével megállapították, hogy nem fenyegeti őket a féregnyúlvány kilyukadása.

A csoport felét antibiotikummal kezelték, a többieket műtéttel.

A gyógyszerrel kezelt csoport tagjai közül százon kellett öt éven belül vakbélműtétet végrehajtani - többnyire az antibiotikumkúrától számított első évben - a vakbélgyulladás visszatérésének gyanúja miatt.

Az eredmények alapján az antibiotikumos kezelés sikerének aránya majdnem 64 százalék volt.

A műtétes betegek közül minden negyediknél léptek fel szövődmények, többek közt fertőzés a vágás környékén, hasi fájdalom és sérv, szemben a gyógyszerrel kezelt páciensekkel, akiknek csak hét százaléka tapasztalt komplikációkat.

A gyógyszerrel kezeltek átlagosan 11 nappal kevesebb napot voltak betegszabadságon. Az első évben kezelési költségeik mintegy 60 voltak alacsonyabbak a műtétes betegekénél. Az ötéves kezelési költségek elemzését nem tartalmazza a tanulmány.

Az operáción átesett finn betegeknél nem az úgynevezett gomblyukműtétet végezték el, ami kímélőbb, hanem a hagyományos módon hajtották végre a vágást.

A gyógyszerrel kezelt páciensek a kórházban három napon át kaptak intravénásan antibiotikumot, majd hét napon át szedtek tablettát otthon.