A halak szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre.

A halak szaglása a vízben inkább ízlelés, hiszen a vízben oldódó szaganyagokat speciális szervükkel érzékelik - mondta az InfoRádiónak Farkas János, a Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke.

Óceánok savasodása

"Minden anyag, bizonyos savassági értéknél, Ph-értéknél oldódik a legjobban, és ha bizonyos szaganyagok nem tudnak olyan koncentrációban oldódni, hogy az állat azt észlelje, nem fogja megtalálni a táplálékát, vagy téves helyekre fog elmenni, hiszen a szaglás akárcsak egy élőhely felderítésében is szerepet játszik" - mutatott rá a Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke.

A savasodás mértéke leginkább az egészen apró élőlényekre fog hatni az óceánokban, amelyek ellenben nagyon lényegesek:

a tápláléklánc legalsó tagjai, így közvetve az őket fogyasztó halak száma fog csökkenni, de akár azokat a fogyasztó ragadozóhalak száma is

- emelte ki Farkas János.

"Másrészről ezek az apró planktonikus lények olyan anyagot termelnek, amely a légkörbe kerülve a felhők fényességét befolyásolja, emiatt azok nagyon mértékben vetnek vissza fényt, ami közvetve a hőmérséklet emelkedését okozza" - hívta fel a figyelmet a Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke.

Hozzátette azt is, hogy újabb mérések azt mutatták ki, hogy a globális felmelegedésnél ez a savasodás plusz fél Celsius-fokot tesz rá a felmelegedésre.

"Ezek egymást erősítő tényezők, ezért nagyon könnyen akár olyan globális kihalásokhoz vezethetnek, mint amilyen voltak az őskorban"

- mondta Farkas János.

Az emberekre is hatással lehet

Az alelnök szerint ennek a folyamatnak az emberre is van hatása: az általunk elfogyasztott tengeri élőlények akár szennyező vagy mérgező anyagokat tartalmazhatnak, illetve a tengeri élőlények eltűnhetnek, így lecsökken a táplálékforrásunk.

"Ha ez így folytatódik, akkor gyakorlatilag bekövetkezhet olyan esemény, hogy akár egy adott időszak élővilágának 98-99%-a is eltűnhet.

Feltehetően az ember a technológia révén életben marad, de ha így folytatódik a fajok kihalása, akkor teljesen megváltozik az élete" - vázolta fel a nem túl fényes jövőt Farkas János.

A brit tanulmány

A kutatók szerint összefüggés van a halak szaglásának romlása és aközött, hogy az elmúlt száz évben a növekvő szén-dioxid koncentráció miatt 0,1 százalékkal csökkent a tengerek pH-értéke.

Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe. A brit kutatók portugál szakemberekkel tesztelték azt, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér.

A világon először vizsgálták az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Összehasonlítottak fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált ragadozó hal szagára.

Az óceánok ekkora mértékű savasodására nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.