Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Meglepő megállapítás őseinkről

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

A Trends in Genetics című szaklap új számában közölt tanulmányban a Kínai Tudományos Akadémia kutatói európai és nyugat-ázsiai emberi maradványok örökítőanyagát vizsgálták, a legidősebb minta 45 ezer, a legfiatalabb 7500 éves volt. Az eurázsiai családfa több mint 20 egyedének genomját elemezték - írja a ScienceDaily.com.

A friss genomelemzés érdekes információkkal szolgál a kelet-ázsiai populációk szerkezetéről, vándorlásáról és egymással való kapcsolatairól, a késő őskőkori emberek és a maiak közötti kapcsolatról - mondta Fu Csiao-mej, az akadémia paleogenetikusa.

Megállapították, hogy legalább négy különböző populáció létezett Eurázsiában 35-45 ezer évvel ezelőtt. Korai ázsiai és európai emberek voltak, valamint olyanok, akiknek alig vagy egyáltalán nem találni rokonát a mai népességben.

A DNS-szekvenálás eredményei azt mutatták, hogy a 15-34 ezer évvel ezelőtt Eurázsiában élők genomja vagy a mai európaiakéhoz, vagy a mai ázsiaiakéhoz hasonlít, ami arra utal, hogy az elválás valószínűleg 40 ezer évnél régebben történt.

7500-14 000 évvel ezelőtt az Eurázsiában létező populációk genetikai hasonlóságai alapján jelentős interakció lehetett az egymástól nagy földrajzi távolságra élő csoportok között.

Az elemzés arra is rávilágított, hogy

legalább két alkalommal keveredett a Homo sapiens és a neandervölgyi ember genetikai anyaga,

az egyik 50-60 ezer évvel ezelőtt, a másik több mint 37 évvel ezelőtt lehetett.

A neandervölgyi örökség fokozatosan visszaszorult az európaiakban mintegy 14-37 ezer évvel ezelőtti kezdettel.

Fu és kollégái szeretnék kiterjeszteni az ősi DNS kutatását Kelet-Ázsiára, Óceániára és Amerikára, hogy többet tudjanak meg a kontinensek genetikai őstörténetéről.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×