Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
314.26
bux:
149124.52
2026. augusztus 19. szerda Huba
Durva jóslat a globális felmelegedésről

Durva jóslat a globális felmelegedésről

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport.

Ha sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, az érintett területek kétharmada elkerülheti ezt a szárazságot - írták a szakemberek a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A 2015 decemberében Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák.

Ha sikerül elérni az 1,5 Celsius-fokos célt, Dél-Európa, Dél-Afrika, Közép-Amerika, az ausztrál partvidék és Délkelet-Ázsia térségei - ahol jelenleg a világ lakosságának 20 százaléka él -, elkerüli a jelentős kiszáradást - közölte Szu-Csong Cseong, a sencseni Tudományos és Műszaki Egyetem kutatója.

Ha elérjük az 1,5 Celsius-fokot, akkor jelentős intézkedések szükségesek, hogy csökkentsük a szárazságot és a vele kapcsolatos hatásokat - tette hozzá.

Az átlaghőmérséklet már 1 Celsius-fokkal növekedett.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehet 1,5 vagy 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést, ami jelentősen csökkentheti a földfelszín kiszáradásának lehetőségét a világ több térségében - magyarázta a kínai kutató.

A kutatócsoport 27 globális klímamodell előrejelzéseit tanulmányozta, hogy meghatározza azokat a térségeket, ahol a szárazság jelentősen nőni fog, amikor a globális felmelegedés eléri az 1,5 vagy a 2 Celsius-fokot.

Kimutatták, hogy 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés esetén - ami 2052-2070 között következhet be - a földfelszín 24-32 százaléka fog nagyon kiszáradni. 1,5 Celsius-fok esetén csupán 8-10 százalék.

A szárazság már ma is súlyos probléma a Földközi-tenger térségében, Dél-Afrikában és Ausztrália keleti partvidékein. Mexikó, Brazília, Dél-Afrika és Ausztrália egyes térségeiben pedig sivatagosodás megy végbe a globális felmelegedés hatására.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés igazgatóhelyettese egy interjúban elárulta, mi lehet az orosz mesterterv – számolt be az Ukroinform. Kijev információi szerint az orosz vezetés előkészíti a terepet, hogy a szeptemberi választásokat követően mozgósítást rendeljenek el. Ez adja meg a lehetőséget 2027 lején egy nagyméretű offenzívához, de ennek egyelőre nem láthatóak a jelei a határ mentén. Oroszország ismét következményekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát, miután értesülések szerint brit gyártmányú drónokat vetettek be oroszországi célpontok ellen. Moszkva évek óta hasonló figyelmeztetésekkel reagál a nyugati fegyverszállításokra, a konkrét válaszlépések azonban eddig többnyire elmaradtak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×