A klímavédelmi intézkedéseket sokkal intenzívebbé kell tenni, hogy elkerülhető legyen a világszintű egészségügyi vészhelyzet - vélik a szakemberek.

A kutatók kimutatták, hogy hogy 2000 és 2016 között világszerte 46 százalékkal nőtt az időjárás előidézte természeti csapások száma.

Mintegy 125 millió 65 év feletti ember szenvedett például a hőségektől, amelyek egészségügyi problémákat okozhatnak például a szív- és érrendszerben. 2050-ig azon emberek száma, akik közvetlenül a hőségek következményeiben szenvednek, elérheti az egymilliárdot is - figyelmeztetnek a veszélyre a tanulmány szerzői.

Ugyanezen idő alatt a növekvő hőmérséklet hatására főleg a vidéki térségekben a fizikai aktivitást végző emberek produktivitása 5,3 százalékkal csökkenhet. A szélsőséges időjáráshoz köthető gazdasági veszteségek 2016-ban elérték a 129 milliárd dollárt.

Terjednek a fertőző betegségek, növekszik például a dengue-láz elterjedési területe, mivel a betegség kórokozóját hordozó szúnyogok egyre nagyobb régiókban előfordulnak. Minden évtizedben megkétszereződik a fertőzöttek száma, amely ma már eléri a százmilliót - a trópusi láz a világszerte leggyorsabban terjedő betegség.

Az klímaváltozás káros hatásai következtében az alutápláltság 30 ázsiai és afrikai országban 1990 óta 398 millióról 422 millióra nőtt. Az átlaghőmérséklet minden egy Celsius-fokos emelkedése hat százalékkal csökkenti a gabonatermést és 10 százalékkal a rizstermést - írják a kutatók.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy csak a szén égetéséből fakadó légszennyezés következtében évente legalább 800 ezren vesztik életüket.

A drámai tények ellenére is akad, ami reményre adhat okot. A világ több országa is előkészületeket tesz a szénenergia leváltására és egyre nagyobb mértékben alkalmaznak megújuló energiákat.