Infostart.hu
eur:
390.2
usd:
331.01
bux:
110539.58
2025. december 23. kedd Viktória
Semmit sem tudni a Szaturnusz rejtélyes hatszög alakú viharáról

Semmit sem tudni a Szaturnusz rejtélyes hatszög alakú viharáról

A Szaturnusz északi sarkpontjánál kialakult hatszög alakú hatalmas viharról készített sorozatfelvételeket a mintegy 20 éve a világűrben küldetést teljesítő Cassini űrszonda. A különböző fénytörésben készült fényképek segítik a NASA, illetve az Európai és az Olasz Űrügynökség csillagászait abban, hogy rájöjjenek, hogyan is alakult ki ez az egyedülálló jelenség.

„Egyelőre nem sokat tudunk erről a hatszög alakú alakzatról. Teljesen egyediek a Naprendszerben, egyetlen óriásbolygónál sincs ilyen, és maguk a létezésük, kialakulásuk is rejtély”

- mondta a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa.

Sárneczky Krisztián elmondta: most, hogy jelentősen módosult az űrszonda pályája a Szaturnusz körül, már közvetlenül rálát a sarkvidéki tartományokra, és remek felvételeket tud készíteni.

„Ettől azt reméljük, hogy okosabbak leszünk, és ki tudjuk találni, hogy hogyan alakulnak ki és mivel vannak kapcsolatban ezek a furcsa képződmények” - közölte.

Semmit sem tudni a Szaturnusz rejtélyes hatszög alakú viharáról

A csillagász elmondta: azt tudjuk, hogy a Szaturnusz különleges abból a szempontból, hogy ez a legalacsonyabb sűrűségű bolygó a Naprendszerben. Az átlagos sűrűsége 1 gramm/köbcentiméternél is kisebb, vagyis a vízénél is kisebb. Tehát ha rá tudnánk tenni egy óriási medencére ezt a 120 ezer kilométer átmérőjű gázgömböt, akkor szépen lebegne rajta. Az összes többi bolygó pedig elsüllyedne.

Minden idők egyik legsikeresebb bolygószondája a Cassini. Már húsz éve az űrben van, ami egy nagyon ellenséges környezet. 1997-ben bocsátották fel, és a 80-as évek technológiájával épült.

Az űrszonda húszéves küldetése azonban a vége felé közeledik. 2017. szeptember 15-én a szondát a Szaturnusz légkörébe süllyesztik. Egy idő után elvész az űrszonda jele, de addig természetesen gyűjtjük az adatokat – mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa.

„Azért ütköztetik bele a Szaturnuszba, hogy nehogy véletlenül irányíthatatlanná váljon a Szaturnusz körül, és leessen például az egyik holdjára. Ez azért nem tanácsos, mert ott vannak olyan holdak, ahol a mikrobakteriális élet lehetősége is felmerült, van folyékony víz ezeken a holdakon, és nehogy a Cassinivel a Földről hurcolt mikroorganizmusokkal megfertőzze azt” - indokolta Sárneczky Krisztián.

Remélhetőleg a Cassini hosszas adatsorai évekre, évtizedekre adnak majd munkát a csillagászoknak – tette hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Másfél évtizeddel a fukusimai katasztrófa után Japán újraindítja a a világ legnagyobb atomerőművét. A Kasivazaki–Kariva lesz az első olyan nukleáris létesítmény, amit a fukusimai erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power Company működtethet. Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt a részletekről az InfoRádióban.
VIDEÓ
Év végi rángatás a forintban – kéthónapos mélypont az euróval szemben

Év végi rángatás a forintban – kéthónapos mélypont az euróval szemben

A forint az év vége felé közeledve jobban kitett a nemzetközi devizapiaci mozgásoknak, az elmúlt napokban a dollár globális gyengülése és az euró fokozatos erősödése határozta meg a keresztárfolyamokat. A hazai deviza ezekhez igazodva inkább követő szerepben maradt, de érezhető a jegybank lazább monetáris politikára tett utalásainak is a hatása. A keddi kereskedésben a befektetők figyelme elsősorban a makroadatokra és az ünnepek előtti, alacsonyabb likviditásból fakadó rövid távú kilengésekre irányul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×