A gerinces fajok populációinak jelenlegi 58%-os visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha változatlan módon és mértékben használjuk továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67%-os veszteséget jelenthet az 1970-ben megfigyelt állapotokhoz képest – derül ki az átfogó jelentésből.

A legnagyobb mértékben az édesvízi fajok sínylették meg az elmúlt évek kizsákmányoló folyamatait. Az édesvízi élőhelyek, amilyenek a vizesélőhelyek, folyók és tavak, különösen jelentős értéket hordoznak az emberi élet fennmaradása szempontjából. Ezen fajok populációinak mérete azonban 81%-os visszaesést szenvedett el az utóbbi négy évtizedben.

A tengeri élőhelyek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Közöttük a Föld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyeinek számító korallzátonyok vannak a legnagyobb veszélyben. A tudósok elemzése szerint 2015-2016-ban történt meg a földtörténet harmadik legnagyobb mértékű korallpusztulása, ami miatt a korallzátonyok háromnegyede van a teljes pusztulás közvetlen veszélyében.

A populációk csökkenésének még mindig az egyik legfőbb oka az emberi tevékenység, illetve az emberi tevékenység hatására felgyorsult éghajlatváltozás.

"A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez" - foglalta össze Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"Az elmúlt negyed században számtalan eredményt sikerült elérnünk partnereinkkel együtt, számos élőhely és populáció hazai védelme érdekében. A jelentésből azonban látszik, hogy itthon is rengeteg feladat vár ránk és rohamosan fogy az idő, ami alatt ezeket megtehetjük. Ki kell venni részünket a bolygó megmentéséből, ha szeretnénk, hogy a jövő generációi is részesüljenek a tiszta levegőből, az ivóvízből, a termőföld adta egészséges élelmiszerekből, és mindabból, amitől az emberiség egészsége és jóléte függ. A folyamathoz pedig mindannyiunkra szükség van, mert csak együtt sikerülhet" – fejtette ki az igazgató. 

A jelentés szerint a Duna-Kárpátok régióban az utóbbi két évszázadban a vadászat és az élőhelyek visszaszorulása miatt drámaian lecsökkent az erdei nagyragadozók létszáma. Ez a trend azonban az utóbbi években megfordulni látszik, köszönhetően az Európai Unió Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelveinek, amelyek stabil hátteret szolgáltatnak az európai természetvédelemnek.

"Az eurázsiai hiúz, a szürkefarkas és a barnamedve visszatérése azt mutatja, hogy a természet megújulása lehetséges a támogató politikai szándék, az előremutató szabályozási keretrendszer és az elkötelezett támogatók összefogásával. Jó példa erre az elmúlt hetekben elért kormányzati döntés, amely Romániában teljes tiltás alá helyezte a nagyragadozókat érintő trófeavadászatot" - foglalta össze Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpátok Programirodájának igazgatója.