Infostart.hu
eur:
385.04
usd:
331.45
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Még sincs meg a csodarészecske

Még sincs meg a csodarészecske

Hiába tartotta izgalomban a tudósok világát, eltűnt a Nagy Hadronütköztetőben az új fizikára utaló részecske. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa, Horváth Dezső szerint ez siker, hiszen azt mutatja, hogy nem kaptak olyasmit, ami ellent mondott volna az eddig ismert világnak.

„Amióta a Higgs Bozont felfedeztük, olyan részecskékre vadászunk, amelyek adhatják a világegyetem sötét anyagát. Ez utóbbi a galaxisok mögött gomolyog, és ötször annyi van belőle, mint a látható anyagból” - ismertette a CERN munkatársa.

„Mivel kimutathatóan mozog, ezért biztos, hogy részecske-jellegű, de semmiféle olyan részecskéről nem tudunk, ami ilyen tulajdonságokkal rendelkezhet. Ezt keressük” - mondta.

„Amit észrevett a két kísérlet tavaly év végén, az egy halvány jele volt annak, hogy van egy olyan részecske, amelyik egy bizonyos csatornában úgy bomlik, mint a Higgs Bozon, csak sokkal nagyobb a tömege, viszont nem rendelkezik a Higgs Bozon többi tulajdonságával, és semmi más módon nem hajlandó bomlani, csak ezen az egy módon” - magyarázta Horváth Dezső.

Hozzátette: ez a jel kis jelentőséggel jelentkezett, lehetett statisztikus ingadozás is.

„Ami miatt mégis közzétettük, az volt, hogy ugyanazon a helyen mind a két nagy kísérlet látszott együtt. Mi, kísérletezők meglehetősen szkeptikusan viszonyultunk hozzá, viszont természetesen felizgatta az elméleti fizikusok fantáziáját. Két-három hónap alatt 300 publikáció jelent meg, amelyben azt találgatták, hogy mi lehet ez. Ez az elmélet” - idézte fel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa.

Hozzátette, a kísérleti fizikusok azt mondták, meg kellene várni, mit ad a 2016-os adatgyűjtés.

„Az a helyzet, hogy ahogy gyűltek az adatok, egyre kisebb lett a jelentősége ennek a jelnek, a végére pedig teljesen elenyészett” - tudatta a CERN munkatársa.

„Nagyon érdekes lett volna, ha igaz a felfedezés, de megnyugtató, hogy nem igaz” - kommentálta az eredményeket a fizikus.

„Szerintem ez egy óriási siker. Ez csak azt mutatja, hogy jól dolgozunk, hiszen nem kaptunk olyasmit, ami ellent mondott volna az eddigi dolgoknak, igaz, nagyon izgalmas és érdekes lett volna, ha megkapjuk” - véli a CERN munkatársa.

Hozzátette, egy esetben tudták pontosan, hogy mit keresnek, ez a Higgs Bozon volt.

„A Higgs Bozon volt az egyetlen hiányzó alkatrésze a részecskefizika elméletének, és egész pontos előrejelzések voltak arra vonatkozóan, hogy milyenek a tulajdonságaik. Tehát, az egy célzott keresés volt, negyven évig kerestük” - mondta Horváth Dezső.

„Ami a sötét anyagot illeti, azt nem tudjuk, hogy micsoda. Amit csinálunk keresés címen, az az, hogy különbségeket próbálunk találni a részecskefizika standard modelljéhez képest” - magyarázta az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×