eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Még sincs meg a csodarészecske

Még sincs meg a csodarészecske

Hiába tartotta izgalomban a tudósok világát, eltűnt a Nagy Hadronütköztetőben az új fizikára utaló részecske. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa, Horváth Dezső szerint ez siker, hiszen azt mutatja, hogy nem kaptak olyasmit, ami ellent mondott volna az eddig ismert világnak.

„Amióta a Higgs Bozont felfedeztük, olyan részecskékre vadászunk, amelyek adhatják a világegyetem sötét anyagát. Ez utóbbi a galaxisok mögött gomolyog, és ötször annyi van belőle, mint a látható anyagból” - ismertette a CERN munkatársa.

„Mivel kimutathatóan mozog, ezért biztos, hogy részecske-jellegű, de semmiféle olyan részecskéről nem tudunk, ami ilyen tulajdonságokkal rendelkezhet. Ezt keressük” - mondta.

„Amit észrevett a két kísérlet tavaly év végén, az egy halvány jele volt annak, hogy van egy olyan részecske, amelyik egy bizonyos csatornában úgy bomlik, mint a Higgs Bozon, csak sokkal nagyobb a tömege, viszont nem rendelkezik a Higgs Bozon többi tulajdonságával, és semmi más módon nem hajlandó bomlani, csak ezen az egy módon” - magyarázta Horváth Dezső.

Hozzátette: ez a jel kis jelentőséggel jelentkezett, lehetett statisztikus ingadozás is.

„Ami miatt mégis közzétettük, az volt, hogy ugyanazon a helyen mind a két nagy kísérlet látszott együtt. Mi, kísérletezők meglehetősen szkeptikusan viszonyultunk hozzá, viszont természetesen felizgatta az elméleti fizikusok fantáziáját. Két-három hónap alatt 300 publikáció jelent meg, amelyben azt találgatták, hogy mi lehet ez. Ez az elmélet” - idézte fel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa.

Hozzátette, a kísérleti fizikusok azt mondták, meg kellene várni, mit ad a 2016-os adatgyűjtés.

„Az a helyzet, hogy ahogy gyűltek az adatok, egyre kisebb lett a jelentősége ennek a jelnek, a végére pedig teljesen elenyészett” - tudatta a CERN munkatársa.

„Nagyon érdekes lett volna, ha igaz a felfedezés, de megnyugtató, hogy nem igaz” - kommentálta az eredményeket a fizikus.

„Szerintem ez egy óriási siker. Ez csak azt mutatja, hogy jól dolgozunk, hiszen nem kaptunk olyasmit, ami ellent mondott volna az eddigi dolgoknak, igaz, nagyon izgalmas és érdekes lett volna, ha megkapjuk” - véli a CERN munkatársa.

Hozzátette, egy esetben tudták pontosan, hogy mit keresnek, ez a Higgs Bozon volt.

„A Higgs Bozon volt az egyetlen hiányzó alkatrésze a részecskefizika elméletének, és egész pontos előrejelzések voltak arra vonatkozóan, hogy milyenek a tulajdonságaik. Tehát, az egy célzott keresés volt, negyven évig kerestük” - mondta Horváth Dezső.

„Ami a sötét anyagot illeti, azt nem tudjuk, hogy micsoda. Amit csinálunk keresés címen, az az, hogy különbségeket próbálunk találni a részecskefizika standard modelljéhez képest” - magyarázta az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×