Infostart.hu
eur:
366.98
usd:
334.2
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

A véltnél jóval korábban hódíthatta meg az ember az Északi-sarkot

Egy nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, a mai Szibéria területén elejtett gyapjas mamut fagyott teteméből orosz kutatók arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél több ezer évvel korábban hódíthatta meg az Északi-sarkot.

A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a jeges-tengeri Jenyiszej-öböl térségében talált hím mamutot vadászok ölték meg 45 ezer évvel ezelőtt, vagyis ez a lelet lehet az ember arktiszi jelenlétének eddigi legkorábbi bizonyítéka. Vlagyimir Pityulko, a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia kutatója szerint a mostanáig talált legrégebbi leletek "valamivel több, vagy kevesebb mint 30 ezer évesek".

A szakember szerint a zord Északi-sarkvidék hajdani lakói valószínűleg vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Az elefántokkal közeli rokonságban álló mamutok voltak a térség legnagyobb szárazföldi teremtményei, fontos erőforrásokat biztosítottak az emberek számára.

"Ezek az állatok húsukkal, zsírjukkal és csontvelőjükkel táplálékot, az ürülékükkel, zsírjukkal és csontjaikkal tüzelőanyagot, hosszabb csontjaikkal és agyarukkal pedig nyersanyagot biztosítottak az embernek" - magyarázta a kutató.

A 2012-ben feltárt mamut sérülései azt jelzik, hogy az állatot emberek ejtették el. A szakemberek szerint a bordákon a vadászok elhajított lándzsái, a lapockán és a pofacsontokon kézi döfések nyomai láthatóak. A mamut jobb agyarának sérülései arról árulkodnak, hogy a vadászok levághattak belőle, miután végeztek az állattal.

A kutatók szerint a mamutvadászat kulcsszerepet játszhatott az Északi-sarkvidéken élők túlélésében és abban a népmozgásban is, amikor Szibéria legészakibb részén átkelve az ember eljutott az akkor Szibériát Alaszkával összekötő Bering-földhídra.

Az Újvilágba érkező első embercsoportok ezen a földhídon keltek át, innen hódították meg a kontinenst. Mivel az Északi-sarkvidéket az eddig véltnél már jóval korábban emberek lakták, talán a Bering-földhídon is korábban keltek át - vélik a tanulmány készítői.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×