A kutatócsoport "molekuláris tetoválásnak" nevezte el az új technológiát, amely valójában egy újonnan felfedezett kémiai reakciótípus: a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (két-foton lézerrel) "tetoválják" a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba.

Az időzíthetőség mellett a fénnyel aktiválható molekulákra alapozott eljárás előnye a rendkívüli precizitás, hiszen a szerek hatása egyedi sejtekre és azok alkotóira korlátozható, akár szubmikrométeres - az emberi hajszál átmérőjének kevesebb mint egy század része - pontossággal is.

Mindez jelentős áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hiszen egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása is jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához, vagy az egyes pszichiátriai kórképek, valamint az alkohol, nikotin vagy drogfüggőség terápiás kezeléséhez - olvasható a közleményben.

Málnási-Csizmadia András, a kutatócsoport vezetője szerint a "molekuláris tetoválás" óriási jelentőségre tehet szert a fejlődés- és sejtbiológiában is, mivel a pontos lokalizációnak köszönhetően a gyógyszerek hatása és mellékhatása is csupán a kijelölt célterületen mutatható ki, így új kísérleti lehetőség nyílik alapvető sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére. Emellett olyan hatóanyagok is vizsgálhatnak a módszer segítségével, amelyek egyébként mérgezőek, és az eddigi eljárások esetén a kísérleti állat pusztulásához vezetnének.

A kutatócsoport eredményeit a rangos Chemistry&Biology tudományos folyóirat április 23-i száma címlapon közölte.