A Luxor és Asszuán között félúton fekvő Tell Edfuban végzett ásatásokon a Chicagói Egyetem régészei tárták fel a lépcsős piramist, amely egykoron 13 méter magas volt, és egyike annak a hét vidéki piramisnak, amelyet vagy a IV. dinasztia idején uralkodó Huni (kb. Kr.e. 2635-2610), vagy Sznofru (kb. Kr.e. 2610-2590) fáraó építtetett. Az idők során a piramis kőtömbjei fosztogatás áldozatául estek, és az idő foga is kikezdte, így magassága ma már csak mintegy öt méter.

Az Egyiptom középső és déli részén, elszórtan található úgynevezett vidéki piramisokat nagyobb települések közelében építették, nincs belső kamrájuk, azaz nem temetkezési célt szolgáltak. A hét piramis közül hat - köztük a Tell Edfuban talált - nagyjából azonos méretű, 18,4 méterszer 18,6 méter alapterületű - olvasható a Live Science tudományos hírportálon.

Az utókor számára rejtély, hogy miért építették ezt a hét piramist. Valószínűleg a fáraó kultuszát hirdető szimbolikus emlékműként használhatták, amely az uralkodó hatalmát volt hivatott erősíteni a déli provinciákban.

"Igazán elképesztő a hasonlóság a piramisok között, minden bizonnyal közös terv alapján épülhettek" - mondta Gregory Marouard, a Chicagói Egyetem orientalisztikai intézetének kutatója, aki a piramis feltárását vezette. Az újonnan felfedezett piramis keleti oldalán a régészcsoport olyan maradványokat talált, amelyek arra utalnak, hogy ezen a helyen ételeket ajánlottak fel. Ez a felfedezés azért fontos, mert segíthet megérteni az ilyen típusú piramisok jelentőségét.

A csoport hieroglifákat is talált a piramis falán. A feliratokra a piramis lábánál eltemetett csecsemő- és gyermekmaradványok mellett bukkantak. A szakemberek úgy vélik, hogy a leírások és a temetkezések jóval későbbi időkből valók, mint a piramis.

Bár a szakembereknek tudomásuk volt a Tell Edfuban lévő piramis létezéséről, soha nem tárták fel azelőtt, hogy Marouard csoportja 2010-ban elkezdett a térségben dolgozni. Õk találtak rá a homokkal, modern idők szemétjével és a fosztogatásból megmaradt kőtömbök darabjaival vastagon befedett építményre. Marouard szerint a építmény egyáltalán nem tűnt piramisnak, a közeli faluban élő emberek azt gondolták, hogy egy sejk, a helyi muzulmán szent sírja lehet.