Ennek segítségével a jövőben lehetségessé válhat az infarktus során sérült szívszövet pótlása, sőt, hosszú távon akár a teljes szervé is. A tudósok eredményeiket a Nature Communications című szaklapban kedden megjelent tanulmányukban mutatták be.

A Pittsburghi Egyetem kutatói emberi bőrsejtekből létrehozott indukált pluripotens őssejteket (iPS-sejteket) használtak fel, hogy azokból a szívsejtek előfutárait (MCP) tenyésszék ki. Ezeket beültették egy egérszív vázába, fehérjék és szénhidrátok szövetébe, amelyekből eltávolították az egér szívsejtjeit. Az MCP-sejtek ott szívizommá fejlődtek, amely húsz napnyi vérellátás után elkezdett percenként 40-50-szer összehúzódni.

Lei Yang, a kutatásban résztvevő tudós szerint még nagyon távol vannak attól, hogy egy teljes emberi szívet megalkossanak. Többek között annak kell megtalálni a módját, hogy a szívszövetet olyan erős összehúzódásra bírják, hogy valóban képes legyen a test vérének pumpálására.

Az iPS-sejteket más természetes őssejtekkel ellentétben nem az emberi embrióból kell kinyerni: érett sejteket kell átprogramozni úgy, hogy természetes őssejtek tulajdonságaival rendelkezzenek és képesek legyenek bármilyen sejttípussá fejlődni.

Július elején japán kutatók bejelentették, hogy elsőként voltak képesek emberi májszövet tenyésztésére. Az emberi szervek szöveteinek őssejtekből történő tenyésztése a donorszervek hiánya miatt úttörő jelentőségű eredmény lehet a transzplantációs orvoslás jövője szempontjából.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente világszerte 17 millióan halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben, többnyire szívbetegségben.