A Roszkozmosz rakétagyártással foglalkozó kutatóintézete, a TSNIIMASH terveit csütörtökön a Moszkvában zajló hetedik nemzetközi űrrepülési kongresszuson mutatták be. Az ambiciózus elképzeléseket az orosz űrkutatási hivatal 2030-ig szóló stratégiai programjára alapozták.

Az Apofisz aszteroidára azzal a céllal küldenek űrszondát, hogy pontosítsa a kisbolygó paramétereit. A tervek szerint a berendezéssel nem csak távolból, de az Apofisz felszínén is végeznének méréseket. Kipróbálnák az úgynevezett "gravitációs traktort" is, amellyel eltérítenék az aszteroidát annak Földre veszélyes pályájáról.

A 2004-ben felfedezett Apofisz a számítások szerint 2029-ben mindössze 38 ezer kilométerre lesz a Földtől, amelynek gravitációja megváltoztathatja a kisbolygó pályáját.

A moszkvai űrkongresszuson bemutatott orosz tervek szerint 2025 után automata bázist hoznának létre a Holdon. Azt megelőzően, 2020-ig négy missziót indítanak útnak.

A 2014-ben Indiával közösen felbocsátandó Luna-Reszursz (Hold-forrás) elnevezésű eszköznek egy indiai holdjárót kell kiszolgálnia. 2015-ben a (Hold-Glóbusz) egy műholdat visz magával a Holdhoz és egy leszálló egységet is. A cél a kozmikus sugarak vizsgálata.

2017 után indítanák a Holdra a Luna-Reszursz-2 holdjárót és a Luna-Grunt(Hold-talaj) automata űreszközt.

Oroszország az Európai Űrügynökséggel is együttműködik a Hold kutatásában.

A Roszkozmosz kutatóintézetében azon is dolgoznak, hogy 2020 után a Jupiter egyik holdjára, a Ganümédészre küldjenek műholdat, amely az élet nyomait kutatja majd a Naprendszer legnagyobb holdján.

A további tervek között szerepel a Spektrum-RG és a Bion-M űreszközök kifejlesztése. A Spektrum-RG egy olyan röntgen-obszervatórium lesz, amely a fekete lyukak és a világegyetem szerkezetét vizsgálja.

A Mars-kutatást a Fobosz-Grunt űrszonda kudarca ellenére sem adja fel a Roszkozmosz. 2021-ben Mars-NET elnevezésű szondát terveznek indítani a vörös bolygóhoz, de a Vénuszhoz és a Merkúrhoz is küldenek orosz kutatóberendezést 2022-ben és 2026-ban.