Ugyan a bonobókat csöndes, nyugodt állatokként, a majomvilág hippijeiként tartjuk számon, ez őket nem zavarja abban, hogy más emberszabású majmokra is vadásszanak, és fogyasszanak belőlük - derítették ki német kutatók.

Ezek az első közvetlen bizonyítékok a hippi imázsú majmok "kannibálkodására". Ráadásul nem lehet mindezt a hímekre kenni, mivel a bonobók matrimoniális, nőstények vezette társadalomban élnek - és ők sem maradnak ki a vadászatból. "Általában úgy gondoljuk, hogy a vadászat a férfiak dolga - mondja Gottfried Hohmann lipcsei antropológus. - De ez nem szükségszerű."

Mindebből a kutatók a korai emberi társadalmak működésére is következtetni próbálnak. Az emberszabású majmok, mint a bonobók és a csimpánzok, orángutánok, az ember legközelebbi genetikai rokonai, így saját evolúciónkról is megtudhatunk egyet s mást a segítségükkel.

A bonobókat a csimpánzoknál békésebb teremtményeknek ismertük eddig, amelyeknél a szex fontos szerepet játszik a társadalomban, minthogy nem csak fajfenntartás végett űzik azt: pusztán élvezetből, konfliktusmegoldásként vagy éppen békülékenységből is párosodnak.

Eddig azt hitték a kutatók, hogy a Kongó őserdeiben élő állatok csak kisebb állatokat esznek, mint például a mókust, erdei antilopot vagy bizonyos rágcsálókat.

De öt év megfigyelés után a kutatóknak rá kell döbbenniük, nem ez a teljes igazság: a bonobóknál nincs világbéke. Az állatok ugyanis az öt év alatt legalább tíz alkalommal indultak csimpánzvadászatra.