Infostart.hu
eur:
360.2
usd:
308.92
bux:
132046.37
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik

Az ember nyitott utat az idegen fajok előtt

A túlhalászás okozta a Fekete-tenger élővilágának jelentős megváltozását, ez tette lehetővé idegen fajok, elsősorban a medúzák elterjedését - mutatták ki brit tengerbiológusok. Korábban úgy vélték, hogy a betolakodó élőlények emberi segítség nélkül hódítottak.

A brit kutatók az utóbbi ötven év folyamatait elemezve két jelentős változási hullámot figyeltek meg a Fekete-tenger élővilágában. A hetvenes évek intenzív halászata megfosztotta a tengert a csúcsragadozóktól, például a delfintől, a makrélától és a kékúszójú tonhaltól.

Ragadozók hiányában jelentősen megnőtt a kisebb, planktonnal táplálkozó halak, például az ajókák és a sprotnik száma.

Ezt követve a halászok ezek felé fordultak, a modern eszközöknek köszönhetően olyan eredményesen, hogy a kilencvenes évek elejére ezek állománya is összeomlott.

Ezt a második változási hullámot kihasználva nyomult be a Fekete-tenger életterébe a hajók ballasztvizével érkező fésűs medúza. Méghozzá akkora sikerrel, hogy egy 2005-ös vizsgálatban egy helyen ez a szervezet alkotta a biomassza 90 százalékát.

Kihasználta a lehetőséget

A brit kutatók vitába szállnak azzal az elképzeléssel, hogy a fésűs medúza okolható a halállomány összeomlásáért, szerintük a kapcsolat éppen fordított: a túlhalászat nyitott teret a betolakodó organizmusoknak.

Ezt megerősíti, hogy a fésűs medúza nagy mennyiségben fogyasztja az állati planktont, amire csak a planktonevő kishalak számának drasztikus csökkenése után volt lehetősége.

Noha a halállomány összeomlása után sokan felhagytak a halászattal, és elkezdett nőni a kisebb halak száma, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a kifogható mennyiség korlátozása önmagában nem elégséges.

A környezetszennyezés és a klímaváltozás ugyanis bármikor újabb csapást mérhet a Fekete-tenger élővilágára, így komplex megközelítésre van szükség.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×