Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv

Az idei volt a legenyhébb tél száznegyven év óta Svájcban

Az idei volt a legenyhébb tél Svájcban azóta, hogy több mint száznegyven évvel ezelőtt megkezdték az időjárási adatok feljegyzését.

Az átlaghőmérséklet 3 fokkal volt magasabb ezen a télen az alpesi köztársaság területén az 1961 és 1990 közötti referencia időszakban mért értékekhez képest - olvasható a svájci meteorológiai szolgálat honlapján.

Svájcban, amelynek festői, hófödte hegyvonulatai telente síelők tízezreit vonzzák, folyamatosan emelkedik a középhőmérséklet az 1970-es évek közepe óta - áll a világhálóra szombaton felkerült szakértői jelentésben.

Az általános fölmelegedés leginkább az alacsonyan fekvő térségeket érinti, amilyen az ország pénzügyi fővárosa, Zürich is, ahol egész télen eddig mindössze két napon át havazott.

A Németországgal és Franciaországgal határos Bázelben 5 fok volt a középhőmérséklet: ez volt a valaha mért legmagasabb téli átlaghőmérséklet az időjárási adatok rögzítésének kezdete, 1864-65 óta.

A dokumentum szerint a jelenség "megfelel azoknak az előrejelzéseknek, amelyek az emberi tevékenység által előidézett, üvegházhatást okozó gázok éghajlatra gyakorolt hatását számításba vevő globális klímaváltozási modellekben szerepelnek".

A szokatlanul enyhe télről szóló meteorológiai jelentés egy hónappal azután látott napvilágot, hogy a zürichi egyetem szakértői arra figyelmeztettek: 2050-re teljesen elolvadhatnak a gleccserek az Alpokban.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×