Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Hosszú Katinka 2017. július 3-án egy budapesti sajtóbeszélgetésen, amelyen bejelentették, hogy a háromszoros olimpiai bajnok úszó csatlakozott a MOL Csapathoz.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Kirabolták Hosszú Katinkát

Budapestre hazatérve nem állt az újságírók elé a repülőtéren, lapinformációk szerint a barcelonai eset nagyon megrázhatta az úszónőt, szerepet játszhatott a tokiói szereplésben.

Az olimpia előtti egyik kulcsfontosságú úszóverseny (Mare Nostrum) helyszínén, Barcelonában kirabolták Hosszú Katinkát és párját/edzőjét, Gelencsér Mátét – írja a Blikk. A férfit a rablótámadás során fizikai inzultus is érte.

A lap a történtekkel kapcsolatban Hosszú Istvánt, a háromszoros olimpiai bajnok úszónő édesapját érte el, aki egy sóhajtás kíséretében azt mondta, nem szeretné kommentálni az esetet. A sportoló menedzsmentje sem árult el részleteket, így az sem tudni, az eset mennyiben befolyásolhatta Hosszú Katinka várakozáson aluli szereplését Tokióban – 400 vegyesen 5., 200 vegyesen 7. helyen végzett, 200 háton pedig 20.-ként zárt. A 200 pillangó versengéseitől visszalépett.

A lap informátora annyit mondott, hogy Hosszú Katinkát "nagyon megrázta a barcelonai eset", "könnyedén komolyabb bajuk is lehetett volna".

A tokiói úszóverseny után az úszónő annyit jelentett be egyelőre, hogy nem hagyja abba az úszást.

Budapestre érve nem állt az újságírók elé – egy másik kijáraton keresztül hagyta el a ferihegyi repteret –, pihenni szeretne.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×