A taktikáról

„Azt csináltam, amit elképzeltem. 300 méternél láttam, hogy fel nem tudok úszni rá, támadni nem tudok gyorson, úgyhogy az utolsó százon már arra koncentráltam, hogy be tudjak jönni másodiknak.”

A két vb-ezüstérem közötti különbségről

„Most jobb időt úsztam. Ez a 4:05.9, amivel Chase Kalisz nyert, jó idő, talán Ryan Lochte úszott egyszer ennél jobbat. Ez volt a legtöbb, amit ki tudtam hozni a döntőből.”

Az utolsó versenynap előtti várakozásról

„200 vegyesen szívesen indultam volna, de muszáj volt kihagynom, pont azért, hogy ne hibázzak 400-on. Egész héten nem is voltam az uszodában, kimaradt az egész vb, de úgy gondoltam, hogy ezt muszáj beáldozni, nehogy valami gubanc legyen.”

A közönségről

„Mindenki tudja, hogy nagyon izgulok, azt sem tudom, hogyan bírtam ezt elviselni. Volt már olyan, hogy nem sikerült felállnom a rajtkőre, azért már párszor elszálltam. Úgy néz ki, 30 körül sikerült még egy kis lépést tenni afelé, hogy tudjak versenyezni téthelyzetben is. Kicsit megnyugodtam.”

A riói kudarcról

„Annál nagyobb lehetőségem, mint ami tavaly volt, nem tudom, hogy lesz-e még egyszer. Már egy 4. vagy 5. hellyel elégedett lettem volna, de az olimpiai döntő közelébe sem jutottam. Húsz év után úgy jöttem el onnan, hogy elég csúnyán összetört bennem valami.”

A kilábalásról

„Három hónap kanapén alvás, 3-4 órák, baseballsapkában járás, ilyenek voltak. Persze az én hibám, hogy ilyen lelkis vagyok, mert levakarhattam volna magamról azzal, hogy kit érdekel, de nem gondolom, hogy azért lettem az, aki vagyok, mert egy nap alatt túllépek bármin is.”

Az olimpia után visszaszerzett önbizalomról

„Tudtam, hogy bárhová megyek a világon, tudok úszni, de ez nem ugyanaz, mint egy nagy versenyre odaállni. Abban az utolsó tapasztalatom olyan volt, hogy annál rosszabb nem lehet. Nagyon örülök ennek az ezüstnek, de most csak örülök. Ahhoz hónapok kellenek, hogy az önbizalmammal minden rendben legyen.”

A megfelelési kényszerről

„Elég sok embernek kellett megfelelnem az utóbbi időben. Már tavaly úgy éreztem, hogy kicsit elfáradtam, el is csúsztam a végén. Ez nem volt egyszerű.”

A pihenésről

„Vége a szezonnak, nagyon sokat dolgoztam, de most pihenni fogok, nincs kedvem újabb versenyen indulni, nem kell tét. Minden világversenyen ott voltam, olimpián kívül 6-7 éve mindenhonnan van érmem, a legrosszabb helyezésem hatodik. Nem 18 éves vagyok, hanem már 29, de a fejem öregedett egy ötöst. Biztos, hogy pihenőre van szükségem, vagy valamit tennem kell magammal.”