Ilyenkor még nem lehet pontos mérleget vonni, hiszen nagyon sok szám nem ismert, de az kijelenthető, hogy Németország számára ez egy kifejezetten sikeres Európa-bajnokság volt. Jól szervezett Eb-t láthattunk, nagyon jó volt a hangulata, Németországnak kiváló propagandája volt. Ez utóbbi, az országimázs az egyik legfontosabb gazdasági hatás az ilyen sportesemények esetében – mondta az InfoRádióban Szabados Gábor sportközgazdász. Ráadásul a német válogatott is lényegesen jobban szerepelt, mint ahogy azt talán a korábbi eredményekből várták – jegyezte meg.

Rengeteg látogató érkezett Németországba az Európa-bajnokság kapcsán, és mindezt minimális infrastrukturális ráfordítással tudták megteremteni, hiszen nagyon jól tudták használni azokat a létesítményeket és kiegészítő infrastruktúrákat, amelyeket a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra kialakítottak, és amelyeket azóta is folyamatosan használtak a Bundesligában.

Felmerült a kérdés, hogy a sok gyenge, nem túl érdekes mérkőzés nyomán az UEFA vajon újragondolja-e az Európa-bajnoki rendszert.

"Valóban, a korábbi nagy eseményekhez, Európa-bajnokságokhoz, világbajnokságokhoz képest feltűnően sok gyenge színvonalú mérkőzés volt, amelyeken a csapatok nem igazán nyújtottak különösebben szép játékot. Szerintem ez elsősorban annak a következménye, hogy a klubfutball és a válogatottfutball egyre jobban elválik egymástól, amíg a klubokban napi szinten dolgoznak a játékosokkal heteken, hónapokon, éveken keresztül, és így sokkal több lehetőség van arra, hogy kialakítsanak egy jól működő csapatjátékot, addig a válogatottakban ez az idő egyre szűkül. Gyakorlatilag a szövetségi kapitányoknak már csak arra van idejük, hogy tartsanak egy regenerációs edzést meg egy taktikai értekezletet, aztán mennek ki a pályára tét nélkül játszani. Így azért sokkal nehezebb látványos játékot produkálni, főleg ahhoz képest, amit mondjuk a Bajnokok Ligájában meg a topligákban látunk" – értékelt Szabados Gábor.

Meglátása szerint lehet, hogy az UEFA-nál most elgondolkoznak azon, hogy mit lehetne esetleg alakítani, változtatni, de amennyiben ez a rendszer így marad, tehát továbbra is a klubfutball tölti ki a labdarúgás legtöbb idejét – márpedig azt fogja kitölteni, mert gazdasági szempontból ez a résztvevők érdeke –, akkor nem különösebben lehet változtatni.

Csupán egy-egy játékos teljesítménye emelkedett ki ezen az Eb-n, ugyanakkor néhány játékos szinte szupersztárrá vált az elmúlt hetekben. Ők fiatalok, akik most tűntek fel nagyon jó teljesítményükkel, de voltaképpen őket is ismerte már a szakma és a közönség – jegyezte meg a sportközgazdász.

"A legismertebb Lamine Yamal, aki nemcsak a legjobb fiatal játékos díját nyerte el, de rengeteg rekordot is megdöntött az életkorával. Róla azért lehetett tudni, hogy a Barcelonában jól játszik, és hogy valószínűleg a válogatottban is jól fog. Azt, hogy ennyire jól, talán azért senki sem remélte. De amiatt, hogy a klubfutballban folyamatosan szem előtt vannak a játékosok és minden statisztikai adatot lehet róluk tudni, vagyis hogy egy-egy mérkőzésen mennyit futottak, passzoltak és így tovább, emiatt ma már az ilyen válogatottesemények a játékosok értékéhez kifejezetten sokat nem tudnak hozzáadni, inkább jóval jelentősebb médiafigyelmet tudnak kialakítani" – értékelt Szabados Gábor.