Nyitókép: A cseh Patrik Schick (b) ünnepel, miután megszerezte az első gólt a labdarúgó Európa-bajnokság D csoportjának második fordulójában játszott Horvátország-Csehország mérkőzésen. MTI/AP/AFP pool/Paul Ellis
A csehek egy döntetlennel léptek nagyot a továbbjutás felé az idei labdarúgó Európa-bajnokság D csoportjában. A horvátok elleni mérkőzés 1-1-re végződött.
Gyenge mérkőzésen játszott döntetlent a cseh és a horvát válogatott. Ugyanakkor a csehek szinte továbbjutottak, a horvátok pedig reménykedhetnek: „csak” meg kell verniük a skótokat.
Vitatható körülmények között született az első gól: Dejan Lovren lekönyökölte a levegőben Patrik Schicket, akinek vérzett az orra. A spanyol játékvezető, Cerro Grande böntetőt ítélt a visszajátszást megnézve, Schick pedig belőtte.
Ez volt a harmadik gólja a tornán, cseh játékos nagy tornán 2004 óta nem volt ilyen eredményes, akkor Milan Baros ötöt lőtt a portugáliai Eb-n. A mostani tornán egyébként a Bayer Leverkusen csatára szerezte eddig a csehek összes gólját.
Lovren már a harmadik tizenegyest hozta össze a nagy tornákon, ez egy nem igazán vágyott rekord a horvát futballban.
A második félidő elején Ivan Perisic kiegyenlített, s ezzel mindössze a második európai játékos lett, aki a legutóbbi öt nagy torna mindegyikén szerzett vagy előkészített gólt. Egyetlen elődje Cristiano Ronaldo.
Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...
A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.