Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay.com

Lefordította a birkózószövetség a kapitányi pályázatok ügyét

Szó sincs arról, hogy az eddigi kapitányoktól megválnának, ők is pályázhatnak.

A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) közleményében tisztázta, hogy a szövetségi kapitányi posztokra nem azért írt ki pályázatokat, mert menesztené a jelenlegi vezetőket.

A hazai szövetség honlapján reagált a sajtóban megjelent feltételezésekre, melyek szerint a szövetségi kapitányoknak a magyar csapat olimpiai szereplése miatt távozniuk kell.

"Több orgánum mindezt úgy értelmezte, hogy menesztjük a szövetségi kapitányainkat, pedig erről szó nincs - jelezte Bácsi Péter, az MBSZ szakmai igazgatója. - Egyszerűen arról van szó, hogy pályázatot írunk ki az új olimpiai ciklusra, ez teljesen megszokott, s nem zárja ki azt, hogy Bánkuti Zsolt, Makszim Molonov vagy Módos Péter folytassa a munkát. Mindenki előtt adott a lehetőség, az elnökség a beadott pályázatok alapján dönti el, hogy kinek szavaz bizalmat."

Az elnökség pár nappal az olimpia végét követően rendkívüli ülésen meghallgatta a szakvezetői beszámolókat és értékelte a párizsi olimpiai szereplést. Az ötfős olimpiai csapatból Losonczi Dávid (kötöttfogás 87 kg) és Muszukajev Iszmail (szabadfogás 65 kg) ötödik, Lévai Zoltán (kötöttfogás 77 kg) és Ligeti Dániel (szabadfogás 125 kg) hetedik, Nagy Bernadett (76 kg) pedig a 13. helyen végzett.

Ezt követően úgy határozott az MBSZ, hogy a szakágak vezetői töltsék ki a november 1-jén lejáró szerződésüket, mivel ősszel még megrendezik a nem olimpiai súlycsoportok világbajnokságát és az U23-as vb-t is. A november 16-án kezdődő ciklusra viszont pályázatot írt ki a kapitányi posztokra, "megadva a lehetőséget azoknak a rátermett szakembereknek, akik tenni akarnak és tudnak a magyar birkózás sikerei érdekében".

Bácsi Péter szerint a szövetségi kapitányok munkáját nemcsak az olimpián elért eredmények alapján kell minősíteni, hanem az egész ciklusban mutatott teljesítményt kell megvizsgálni.

"Az elmúlt három évben nagyon szép eredményeket értünk el, világ- és Európa-bajnokokat ünnepelhettünk nagy generációváltás után. Persze mélyen ki kell elemezni, mi miatt nem jött ki a lépés Párizsban, de az biztos, hogy a munkát folytatjuk. Hogy kikkel, az a pályázatok értékelését követően, november tizenhatodikán derül ki, a szövetségi kapitányokat ekkor az elnök javaslatára nevezi ki az elnökség" - tette hozzá Bácsi Péter.

A kötöttfogású csapatot jelenleg Módos Péter, a szabadfogásút Bánkuti Zsolt, míg a nőit Makszim Molonov irányítja.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×