eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Majdnem 2000-en eljönnek a Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára

Csütörtöktől szombatig rendezik 15 sportágban a 15. Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját Budapesten. Az esemény központi helyszíne az Orczy-kert. Simon Gábort, a BEAC igazgatóját kérdezte az InfoRádió.

Egyetemi, teljesen önszerveződő, alulról építkező kezdeményezésként rendezik meg csütörtöktől szombatig már 15. alkalommal 15 sportágban a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját Budapesten, jellemzően az Orczy-kertben.

"Mi még egyetemi hallgatóként 15 évvel ezelőtt voltunk egy erdélyi diákfocitornán, onnan hazajőve az volt az érzésünk, hogy egy ilyet nekünk is kell csinálni Budapesten. Egy focitornával kezdtük, 15-16 csapattal" - idézte fel az InfoRádióban Simon Gábor, a BEAC igazgatója.

Voltak már akkor is erdélyi diákok rajta, felvidékiek, kárpátaljaiak, és annyira jól sikerült, hogy igény volt arra, hogy minden évben megszervezzék.

"Úgy alakult az élet, hogy én sporttal kezdtem el foglalkozni, a BEAC igazgatója lettem, és volt arra lehetőségem, hogy egy nagyon jó szervezői csapattal, kollégákkal, hallgatókkal, diákokkal, önkéntesekkel tovább építsük ezt a kezdeményezést, és lett belőle mára egy 15 sportágat felvonultató multisportesemény, ami még mindig arról szól, hogy jó sportolni" - folytatta.

A csapatsportágak nevezésének lezárultával a futó nevezésekkel együtt mintegy 1900 fő látogat el résztvevőként az eseményre.

A 15 sportág közt felvonul

  • a kispályás labdarúgás (futsal)
  • a röplabda
  • a kosárlabda
  • a vízilabda
  • a futás
  • a tájfutás
  • a darts
  • a sakk és
  • az e-sport

is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×