eur:
390.48
usd:
358.82
bux:
72940.89
2024. július 19. péntek Emília
A ferencvárosi Varga Barnabás (j2) büntetőből gól lő a labdarúgó Konferencia-liga csoportkörének első fordulójában játszott Ferencvárosi TC és a szerb Cukaricki mérkőzésen a Groupama Arénában 2023. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Muszbek Mihály: közpénzből stabil a magyar foci és ezt elfogadta a társadalom

Szakmailag két területen is előrelépett a magyar labdarúgás, ugyanakkor az NB I az 55 európai ország közül csak a 29. a bajnokságok minősítésében – mondta az InfoRádióban Muszbek Mihály. A sportközgazdász az MLSZ legfrissebb helyzetértékelését korrektnek nevezte, amely ugyanakkor szerinte azt nem vizsgálta, hogy az elmúlt 12 évben a magyar futballt a közpénz és az országimázs finanszírozta.

Professzionális futballkörkép címmel tett közzé több mint 100 oldalas jelentést múlt héten a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). A tanulmány pénzügyi, sportszakmai és szurkolói szempontok alapján vizsgálta a magyar bajnokság működését európai viszonylatban.

Az elemzés szerint a 2021-es üzleti évben az élvonalbeli klubok átlagos működési bevétele 10,43 millió euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el. Ez azt jelenti, hogy a 12 NB I-es klub – 2021-ben átlagosan 360 forintos euróárfolyammal számolva – átlagosan körülbelül 3,7 milliárd forint bevételre tett szert.

Muszbek Mihály az MLSZ jelentését értékelve azt mondta az InfoRádióban, hogy az elmúlt években szakmailag két területen lépett előre jelentősen a magyar labdarúgás:

egyrészt a válogatott eredményességét, másrészt pedig a Ferencváros nemzetközi szereplését illetően.

Hozzátette: a 104 oldalas elemzés tartalmát tekintve korrektnek nevezhető, ugyanakkor szerinte azt a lényeges körülményt nem vizsgálja és nem minősíti, hogy a világ klubfutballjának finanszírozását ma három fő tényező, befolyásoló komponens határozza meg:

  • a piac, amely a legnagyobb halmaz;
  • az oligarchia/természetek kincsei;
  • a közpénz, az országimázs.

A sportközgazdász véleménye szerint a magyar futball stabil anyagi hátterét az elmúlt 12 évben a közpénz és az országimázs biztosította. Mint mondta, az említett két területen ezekkel a forrásokkal élve történhetett „elismerésre méltó fejlődés”. Megjegyezte, hogy az 55 európai bajnokság közül a magyar NB I a 29. helyen van, ami jelentős „lemaradást” mutat, ha azt vesszük figyelembe, hogy a magyar válogatott jelenleg a 30. helyen áll a FIFA-világranglistán, míg a Ferencváros a 117. az IFFHS klubvilágranglistáján. Az egyetemi docens szerint ebből az szűrhető le, hogy „az NB I gazdasági, szórakoztatói és futballszakmai minősége rosszabb, mint a válogatott és a Ferencváros eredményessége”.

Muszbek Mihály úgy látja, ennek hátterében az áll, hogy a legtöbb NB I-es klubnál számos játékos nem üti meg a nemzetközi szintet, minőségben óriási a lemaradás. Ennek bizonyítéka pedig abban látszik leginkább, hogy nyaranta a Ferencvároson kívül a többi magyar csapat nagyon hamar kiesik a nemzetközi kupasorozatokból és komoly utánpótlás eredményeink sem voltak az elmúlt 15-20 évben.

Az ezredfordulón létrehozott Hivatásos Labdarúgó Liga egykori ügyvezetője szerint az MLSZ-jelentés azon pontja is rámutat a gyengeségekre, amely számokkal, adatokkal is alátámasztja, hogy a magyar klubok több idegenlégióst vásárolnak, mint amennyi magyar játékost eladnak.

„A magyar futball nevelés vs. játékjogvételi egyenlege negatív”

– tette hozzá.

Ez a tendencia főként az elmúlt 11 évre érvényes, ugyanakkor Muszbek Mihály szerint az elmúlt egy esztendőben tapasztalható volt némi javulás.

A tanulmányból kiderült az is, hogy a 2021/2022-es szezonban átlagosan 2772 néző látogatott ki egy-egy bajnoki meccsre, amivel az NB I 23. lett az 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között. Az NB I (29 százalék) stadionkihasználtság tekintetében elmaradt a régió több bajnokságától, így a cseh (52 százalék), az osztrák (40 százalék) és a lengyel (40 százalék) ligától is. A svéd első osztályú klubokkal (28 százalék) állnak egy szinten a magyar csapatok ezen a téren. Ugyanakkor több szomszédos országunk (Románia, Szerbia, Szlovénia és Szlovákia) stadionkihasználtsága sem érte el a 25 százalékot.

A sportközgazdász elmondta: alig történik változás ebben a statisztikában, gyakorlatilag az elmúlt húsz évben konstans a helyzet ebben a tekintetben. Mint fogalmazott, „nagyon megtévesztő” az a kommunikáció, amely szerint ma 4500 az átlagnézőszám az NB I-ben, ugyanis természetes jelenség, hogy nyáron és ősszel többen járnak meccsekre, mint télen. Az élénkülést viszont ő is tapasztalja, véleménye szerint ez elsősorban a DVTK jó szereplésének köszönhető és annak is jelentős hatása van, hogy a válogatott nagyon eredményes, ez pedig maga után vonja, hogy egyre többen érdeklődnek a futball iránt, az infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően sokan látogatnak ki szívesen az immár jó felszereltségű stadionokba.

Muszbek Mihály úgy véli, a politika helyesen hangsúlyozza, hogy a futball az emberek szórakoztatásának és a közösségteremtésnek a része, a szurkolók „át akarják élni ezt az élményt, amit a válogatott és az FTC mérkőzésein megkapnak, más NB I-es meccseken viszont nem”. Az alacsony nézőszám másik fő okának azt tartja, hogy a 12 élvonalbeli klub közül 5 olyan csapat is van, ahol a futballnak „nincs meg a szükséges élettere szakmailag, gazdaságilag és az utánpótlás-nevelést tekintve sem”.

A sportközgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy

a 2007 és a 2020 közötti időszakban az NB I-es csapatok bevétele 7 milliárd forintról 46 milliárdra nőtt, több mint meghatszorozódott ez az összeg, úgy hogy közben csökkent a létszám a bajnokságban.

Külön kiemelte a Ferencvárost, amelynek 2009-ben 390 millió forint volt az árbevétele, 2021-ben viszont már meghaladta a 16 milliárdot. 2009-ben a legkisebb költségvetésből (200 millió) a Paks gazdálkodott, de 2020-ban már a tolnaiak is 1,1 milliárdos bevételt értek el, ami ötszörös emelkedést jelent. Muszbek Mihály közölte: a gyarapodások fő hajtóereje az állami források voltak, a jegybevétel, az üzleti alapú szponzoráció és a játékoseladás sokkal szerényebb mértékben játszott ebben szerepet.

Általános jelenségként írta le, hogy az „emberek nem törődnek azzal, hogy a cirkuszt milyen forrásból finanszírozzák”. Szerinte a társadalom elfogadta azt, hogy ma a futballt éppen ugyanúgy finanszírozzák közpénzből, mint a könyvtárakat, a színházakat vagy éppen a népdalköröket. „A lényeg a szórakoztatás, amit ma a magyar válogatott és a Ferencváros mérkőzésein megkap a néző” – zárta gondolatait Muszbek Mihály.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Koi Tamás: a vállalati rendszergazdák legnagyobb rémálma vált valóra, hetekig tarthat a káosz

Egy informatikai hiba okoz tömeges leállásokat világszerte. Több országban repülőtereken, bankokban, kórházakban és a médiában is problémákat jelentettek. Egy kiberbiztonsági cég egyik frissítése okozta a hibát, a hatásai pedig napokig, sőt, akár hetekig is tarthatnak – mondta az InfoRádióban Koi Tamás, a HWSW informatikai szakportál újságírója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×