Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Magyar Labdarúgó Szövetség hétfőn a közösségi oldalán jelezte: nem javasolja a szurkolóknak, hogy bármilyen, a hivatalos értékesítési csatornától eltérő forrásból vásároljanak belépőt a válogatott mérkőzéseire, mert ez növeli a visszaélések, csalások kockázatát. Az MLSZ közölte: kizárólag a hivatalos jegyértékesítési partnerétől vásárolt belépőkért és a náluk átírt jegyekért vállal garanciát, mert a tapasztalatok szerint az eladásra kínált jegyek többsége érvénytelen, hamisított jegy, illetve érvényes jegyek sokszorosítása.

„A Magyar Labdarúgó Szövetség sajnálatát fejezi ki azon szurkolóknak, akik nem tudtak jegyet vásárolni a válogatott soron következő mérkőzésére, és mélységesen elítéli azokat, akik tisztességtelen haszonszerzésre használják fel a felfokozott érdeklődést” – olvasható a közleményben. Ezzel arra utaltak, hogy az Eb-selejtezősorozat október 14-ei magyar–szerb mérkőzésére kevesebb mint három óra alatt az összes belépő elkelt. Előzetesen több mint 30 ezer bérletet értékesítettek.

Belépők az eredeti ár 8-10-szereséért

A TrollFoci Facebook-oldal adminjai is elítélik a jegyüzérek nyerészkedő megnyilvánulásait. Az írják, vannak közöttük olyanok is, akik

400 ezer forintért árulnak egy-egy belépőt a magyar–szerb meccsre.

A legnépszerűbb hazai labdarúgással foglalkozó közösségi oldal szerint nincs sok remény a feketepiac visszaszorítására, mert „amíg lesznek olyanok, akik ennyiért meg is vásárolják a jegyeket, addig lesznek olyanok is, akik ennyiért fogják árulni”. Szerintük az MLSZ-nek olyan jegyértékesítési rendszert kellene bevezetnie, amely kiszűri a csalókat.

Valószínűleg a szövetséghez is eljutottak a kritikus hangok, mert a már említett hétfői közleményben jelezték: az MLSZ Szurkolói Klubja a közeljövőben megújul, amivel

az a cél, hogy a ténylegesen mérkőzésre járó legaktívabb szurkolók elővásárlási lehetőséget kapjanak.

Az MLSZ erősíteni szeretné a jegyértékesítéssel és névátírással kapcsolatos biztonságot, átláthatóságot is és tisztességes piaci magatartásra szólított fel.

A magyar–szerb Eb-selejtezőre a legolcsóbb belépő 6000, míg a legdrágább 21 000 forintba került eredetileg. A TrollFoci arra kérte a szurkolókat, küldjék el nekik, mekkora lehúzós árakat kérnek a jegyüzérek. Volt olyan, aki az eredetileg 21 ezer forintos belépőt nyolcszoros áron, 450 euróért, azaz 175 ezer forintért kínálta eladásra. A legolcsóbb, 6000 forintos meccsjegyekért jellemzően 50 ezer és 120 ezer forint közötti összeget kérnek el a nyerészkedők.

A Pénzcentrum is talált olyan hirdetést, amelyben az eredetileg 18 500 forintért árult belépőket 100 ezer forintos darabáron akarták továbbadni. Egy másik ügyeskedő pedig 1,2 millió forintért árult összesen nyolc jegyet a meccsre.

Számos panaszt, üzenetet és tapasztalatot összegyűjtve általános jelenségként írható le, hogy a legtöbb üzér arra törekedett, minél több belépőt megvásároljon a 65 ezerből, hogy aztán komoly haszonnal továbbértékesítse.

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője azt kérte, senki se vásároljon ilyen belépőket, mert ezek közül sok hamis lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzérkedést ugyan nem büntetik, de ha valaki hamis jegyet árul, az csalás.

„Kicsi lett a Puskás Aréna”

Szabados Gábor sportközgazdász azt mondta az Indexnek, sajnálatos a nepperek nyerészkedése, de hozzátette: az, hogy 5-10-szeres áron kínálják a jegyüzérek a szerbek elleni találkozóra szóló belépőket, jól mutatja, mennyire piacképes a magyar labdarúgó-válogatott. Mint fogalmazott, akkora az érdeklődés, hogy a magyar szurkolók a barcelonai Camp Nout vagy a londoni Wembley-t is megtöltenék, sőt,

akkor is telt ház lenne, ha kétszer ekkora lenne a Puskás Aréna.

A sportközgazdász szerint is vissza kell fogni valamilyen módon az üzéreket, mert kiszorítják a stadionból azokat az érdeklődőket, akik valóban drukkolni szeretnének a helyszínen.

Szabados Gábor szerint akkora fociláz van ma Magyarországon, hogy a 67 ezer férőhelyes Puskás Aréna már kicsinek bizonyul, az MLSZ-nek pedig az okoz most gondot, hogy nem ilyen tömeges jegyigénylésre tervezte a rendszerét. Opció lehet a névátírás lehetőségének felülvizsgálata, vagy a szabályozás más irányú szigorítása. Ezzel együtt a sportközgazdász szerint vegyesek a tapasztalatok azzal kapcsolatban, mennyire ellenőrzik a beléptetésnél a személyazonosságot.

A Puskás Aréna megépítése 150 milliárd forintba került. Szabados Gábor korábban azt mondta az InfoRádióban, hogy egy ilyen létesítmény esetében „gyakorlatilag lehetetlen az anyagi megtérülés”, ami inkább abból a társadalmi haszonból származhat, hogy a magyar emberek folyamatosan használják szabadidősportra és egyéb más célokra. „Ezt azonban el is kell érni, ezért jön még csak most a feladat neheze” – utalt ezzel a budapesti atlétikai világbajnokságra felépülő Nemzeti Atlétikai Központ jövőjére és kihasználtságára is.

„Az építési költséget nyilván nem fogja egyhamar visszahozni az üzemeltetés, de az infrastrukturális beruházások nem is néhány évre szólnak. Az aréna szavatossági ideje, vagyis nagyobb felújítás nélküli működése évtizedeket tehet ki, ennyi idő áll rendelkezésre az esetleges megtérülésre is” – írta korábban blogján Szabados Gábor a Puskás Arénáról.

Határ a csillagos ég

Látva a szerbek elleni hazai mérkőzés iránt mutatott óriási érdeklődést, egyre több véleményvezér, publicista, újságíró és szurkoló fogalmazza meg azt a véleményt a közösségi oldalakon, hogy már kicsi a Puskás Aréna és legalább 100 ezer néző befogadására alkalmas nemzeti stadionra lenne szükség. A világ legnagyobb arénája az egyébként krikettstadionként működő indiai Narendra Modi Stadium, ahová 132 ezren férnek be. A futballarénák között az észak-koreai Május Elseje Stadion/Rungrado-stadion a legnagyobb 114 ezres kapacitással, a Puskás Aréna nincs benne az első 80-ban.

A csoportjában négy mérkőzés után 10 ponttal az élen álló magyar válogatott október 14-én telt ház előtt fogadja a rosszabb gólkülönbségükkel második szerbeket a Puskás Arénában. Három nappal később pedig az ötösben nyeretlenül sereghajtó Litvánia vendégeként a kaunasi Dariaus ir Giréno Stadionban lép pályára Marco Rossi együttese.

A magyar válogatott szeptember 7-én, Belgrádban zárt kapus mérkőzésen 2-1-re győzött Szerbia ellen. A hazaiak a 10. percben Szalai Attila öngóljával kerültek előnybe, de még az első félidőben fordított a magyar csapat: előbb Varga Barnabás, majd Willi Orbán talált be Vanja Milinkovic-Savic kapujába.