Infostart.hu
eur:
356.62
usd:
312.01
bux:
142662.93
2026. július 13. hétfő Jenő
A diósgyőri csapat második gólja a labdarúgó OTP Bank Liga 7. fordulójában játszott Diósgyőri VTK - Debreceni VSC mérkőzésen a diósgyőri DVTK Stadionban 2023. szeptember 23-án.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Kiderült, hányan járnak itthon futballmeccsre, és mennyi pénzt termelnek a klubok

Átlagosan több mint 300 milliós profittal hozták le 2021-et az NB I-ben – akkor – szereplő magyar futballklubok. Az MLSZ tanulmányából az is kiderül, hogy egyre kevesebb magyar szerepel az első osztályban.

A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10,43 millió euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el – derült ki a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) először publikált Professzionális futballkörkép című tanulmányából. Ez azt jelenti, hogy a 12 NB I-es klub – 2021-ben átlagosan 360 forintos euróárfolyammal számolva – átlagosan körülbelül 3,7 milliárd forint bevételre tett szert – írja az economx.hu.

Az egy klubra jutó adózott eredmény 880 ezer euró (317 millió forint) volt. A magyar klubok saját tőke állománya majdnem 3,5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között. A csapatok összbevételének 37 százalékát adták szponzorációs és reklámbevételek. Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb.

Az NB I-es klubok átlagos működési ráfordítása 9 315 ezer euró (3,35 milliárd forint) volt 2021-ben, a legmagasabb a kiadásokon belül a bérek aránya (74,1 százalék).

A jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1,4 százalékát. Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám tekintetében a 2021-2022-es évad 2772 fős átlagával a 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között. Az NB I 29 százalékos stadionkihasználtság tekintetében elmaradt a régióban található Csehországtól (52 százalék), Ausztriától (40 százalék) és Lengyelországtól (40 százalék).

Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer euró volt, míg játékjog vásárlásra átlagosan 1,19 millió eurót költöttek.

A 2021/2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54 százalék) volt magyar játékperc. Az átfogó trend a csökkenés irányába mutat.

Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8,7 százalék volt a vizsgált idényben.

Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Az utóbbi években Szeged lakóingatlan-piaca – Debrecen és Győr mellett – elsősorban az ide települő nagyobb gyárak, mint például a kínai BYD miatt kapott kiemelt figyelmet. A lakásárak azonban nemcsak az ipari központok megjelenése okán nőttek nagyot: az országosan jellemző hatások itt is érvényesültek, az Otthon Start Program és a különböző állami támogatások hajtották a keresletet, miközben az új kínálat itt is relatíve alacsony maradt. Az új építésű ingatlanok fejlesztése a bizonytalanságok közepette, és részben a szigorú helyi szabályozás miatt akadozik, de a városvezetésnek sem érdeke a helyenként hiányos infrastruktúrát gigalakóparkokkal terhelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×