A változás a párizsi kvalifikációs rendszerben azt jelenti, hogy a gyorsasági és para szakágakban mostantól a kontinentális kvalifikációs versenyen történő részvételnek nem feltétele a világbajnokságon való indulás. Tehát azok az országok, amik nem indítottak versenyzőt a duisburgi kvótaszerző vb-n, még megtehetik jövőre saját kontinensük pótkvalifikációs versenyén.
Kárai Péter szerint a döntésnek három fő oka van.
„Az egyik legfőbb, hogy néhány ország nem kapott vízumot Németországba, így nem indulhattak a vb-n. A másik szempont, hogy szlalomban például eleve nem is volt ilyen korlátozás és az ICF arra törekszik, hogy egységes szabályok legyenek a szakágak között. Illetve itt van még az orosz és a fehérorosz sportolók helyzete, akik szintén nem vettek részt a vb-n. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a döntést a nemzetközi szövetségek hatáskörébe helyezi, de az a javaslata, hogy amennyiben az érintett sportolók bizonyítottan nem támogatják a háborút, és nem tartoznak egyetlen katonai szervezethez sem, ne legyenek automatikusan kizárva a kvalifikációból és semleges színekben indulhassanak a versenyeken” – mondta Kárai Péter.
Hozzátette: az ICF korábban létrehozott egy bizottságot, ami ez utóbbi esetek kivizsgálására specializálódott, és egyébként is cél, hogy a kvalifikációs rendszer megfeleljen a NOB javaslatainak. Az ICF áprilisi, budapesti Board-ülésén a rendező országok kezébe adta a döntést, hogy beengedik-e az orosz és a fehérorosz sportolókat, és ahogy Kárai Péter fogalmazott:
„amennyiben az adott ország a vízumra, politikai okokra, vagy bármilyen más irányú saját rendelkezésre hivatkozva megtagadja a belépést, azt az ICF elfogadja”.
A budapesti ülésen megalakult egy munkacsoport is, amelynek feladata a 2028-as Los Angeles-i ötkarikás játékok kvalifikációs rendszerének kidolgozása. A munkacsoportot Lluis Ranabeda, az ICF alelnöke vezeti, a tagok között Kárai Péter is ott van.
„Augusztus 27-én, a duisburgi vb utolsó napján tartottuk meg az első ülésünket. A cél, hogy akár már jövő őszre, vagyis az új ciklus elejére legyen egy a Board által is elfogadott kvalifikációs rendszere a sportágnak. Szeretnénk elérni azt is, hogy az olimpiai számok terén ne legyenek olyan markáns változások, mint az elmúlt két évtizedben. Az előző öt olimpián folyamatosan változott a program, éppen ezért fontos lenne végre a kiszámíthatóság és a stabilitás tükrözése ezen a téren” – mondta az MKKSZ alelnöke.
A másik nagy kérdés maga a kvalifikációs rendszer, hiszen a jelenlegi, „esemény alapú” formátum több kritikát is kapott az utóbbi időben.
„Szakmai egyeztetések folynak arról, hogy a mostani, vagy inkább egy ranglista alapú rendszer lenne-e igazságosabb.
Vegyük például a kajak négyesek példáját: csak a világbajnokságon lehetett kvótát szerezni, tehát 80 kvóta sorsa, egyetlen versenyen dől el. Nincs több lehetőség, és ez az összesített 236 kvóta egyharmadát érinti. Mi egy átlátható, fair, az univerzialitást és a nemek közti egyenlőséget is maximálisan kielégítő rendszer kialakításán dolgozunk. Mindezt természetesen a tagországok visszajelzéseinek figyelembevételével” – fogalmazott Kárai Péter.