Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
331.37
bux:
119642.42
2026. január 14. szerda Bódog

Újra Szabó Lászlót jelölik a paralimpiai bizottság elnökének

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) december 12-én nyilvános közgyűléssel megkezdi köztestületi átalakulását. Az átalakuláshoz szükséges alapszabály módosítás mellett a riói paralimpiáról szóló beszámoló és tisztújítás is szerepel a közgyűlés napirendi pontjai között.

A sporttörvény november 19-én hatályba lépett módosításai alapján, a Magyar Paralimpiai Bizottság a jogszabályban meghatározott módon, az abban megszabott 45 napos határidőn belül módosítja az alapszabályát és köztestületté alakul. Az átalakulás során az MPB jelenlegi 28 tagszervezete mellé újabb 5 lép be, ezzel a Magyar Speciális Olimpia Szövetség (SO), a Magyar Szervátültetettek Sportszövetsége (MSZSSZ), a Fogyatékkal Élők Sportszervezeteinek Magyarországi Szövetsége (FMSZ), a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) és a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) is az MPB tagjává válik. A Magyar Hallássérültek Sportszövetsége már eddig is az MPB tagszervezete volt. A hallássérültek sportját, a szervátültetett sportolókat, a Speciális Olimpia Mozgalmat és a fogyatékosok diáksportját képviselő tagszervezeteknek az új alapszabály egyedi jelölési jogot biztosít az MPB elnökségébe.

A jelöltállítási határidő lejártáig az MPB kilenc tagszervezete javasolta az elnöki tisztségre Szabó Lászlót, az MPB jelenlegi elnökét. Az alelnöki tisztségre hét tagszervezet javasolta Deutsch Tamást. A tisztújító közgyűlés elnökségi tagokat és felügyelő bizottságot is választ majd.

A közgyűlés várható döntése alapján a Magyar Paralimpiai Bizottság Köztestület jövőbeni feladata a hazai fogyatékos sport egészének képviselete és irányítása lesz, figyelembe véve és tiszteletben tartva a különböző nemzetközi szervezetek és versenyrendszerek szempontjait és előírásait.

Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×