Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Több tucat orosz sportoló volt részese az állami doppingolásnak

A The New York Times információi szerint több tucat olyan orosz sportoló vett részt a 2014-es szocsi téli olimpián - köztük legalább 15 érmes -, aki az államilag irányított doppingprogram részese volt.

Az amerikai lap csütörtökön az internetes oldalán megjelent cikkében Grigorij Rodcsenkovnak, az olimpia idején az orosz doppingellenőrző labor vezetőjének állításaira hivatkozva írt arról, hogy tökéletesen működő rendszer segítségével látták el teljesítményfokozó szerekkel a sportolókat, azzal a céllal, hogy a téli játékokon a lehető legtöbb érmet, lehetőleg aranyat, szerezzenek. Az oroszok 13 arannyal, összesen 33 dobogós helyezéssel az éremtáblázat élén végeztek Szocsiban.

"Úgy működött minden, mint a svájci óra" - jellemezte a doppingolást, és annak elkendőzését Rodcsenkov, aki tavaly novemberben mondott le a labor vezetéséről, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megvonta az akkreditációt a moszkvai központú intézménytől.

Rodcsenkov az újságnak elmondta, hogy a doppingoló sportolók között az olimpia legnagyobb sztárjai is ott voltak, többek között 14-en a sífutócsapatból, illetve két bobos, akik aranyérmet nyertek. Mint mondta, kapott egy listát azokról, akik benne voltak a rendszerben, és megírták neki az érintettek olimpiai versenyprogramját.

Az orvos állításai szerint az orosz titkosszolgálat emberei és doppingellenes szakemberek titokban felbontották a vizeletmintákat tartalmazó rongálásbiztos tégelyeket, és kicserélték a doppingos mintákat a hónapokkal korábban gyűjtött tiszta vizeletre. Rodcsenkov szerint legalább száz szennyezett mintát semmisítettek meg az olimpia végéig.

A The New York Times mostani cikkét megelőzően, a múlt héten a CBS News közölt egy interjút, amelyben az hangzott el, hogy a szocsi olimpián legalább négy orosz aranyérmes doppingolt.

A mostani cikk megjelenését már napok óta lehetett tudni, és Vitalij Mutko orosz sportminiszter már szerdán nyilatkozott az ITAR-TASSZ hírügynökségnek jelezve, hogy "információs támadást" intéztek az orosz sport ellen.

"Mindent nemzetközi szakemberek felügyeltek, a minták levételétől, azok vizsgálatáig" - hangsúlyozta Mutko.

A mostani cikk újabb fejezete a már másfél éve tartó orosz doppingbotránynak, amelynek során először az bizonyosodott be, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit. Az orosz doppinglabor engedélyének megvonása mellett a WADA tavaly novemberben a "nem megfelelő" doppingellenes rendszerrel rendelkező országok közé sorolta Oroszországot, amelynek atlétikai szövetségét a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkor fel is függesztette. Ez utóbbi határozat azt jelenti, hogy az orosz atléták semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt, így jelen állás szerint a riói olimpiáról is lemaradnak.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×