A válogatott is sokkal gyorsabban vissza tud kerülni Európa közép- vagy élmezőnyébe, mint a klubok - mondta Csányi Sándor, MLSZ elnök a Sport tv Sportgazdaság című műsorában. Hozzátette, a klubfutball jelentősen függ a gazdasági helyzettől is. Kiemelte, hogy kevés cég szponzorál csapatokat, hiszen azok a nagyvállalatok, amelyeknek komoly ügyfélköre van, extra adókat fizetnek, és nem azt keresik, hol tudnának szponzori pénzeket elkölteni.

Csányi Sándor a televíziós közvetítési díjakkal kapcsolatban megjegyezte, ezeknek a pénzeknek a 15 százalékát, azaz 382 millió forintot az MLSZ aszerint oszt szét, hogy a 23 év alatti játékosok mennyi időt töltenek a pályán. Jövőre ezt már 21 évre szigorítják.

Hozzátette: a bajnokság jelenlegi állása szerint van olyan csapat, amely kétmillió és van olyan, amelyik 66 millió forintot kapna, rendkívül fontos a magyar nevelésű futballisták szerepeltetése, így a mostani nyolchoz képest jövőre már 12 hazai játékost kell az első osztályú csapatok kereteiben alkalmazni.

Csányi Sándor a műsorban kitért Muszbek Mihálynak, a korábbi Magyar Labdarúgó Liga volt elnökének azon kijelentésére, amely szerint a nyári átigazolási időszakban az NB I-es klubok egyharmaddal többet költenek a tényleges bevételüknél. Az MLSZ-elnök hangsúlyozta, Muszbek Mihály tanulmánya valós adatokat tartalmaz, de rossz következtetéseket von le, ugyanis a veszteség abból fakad, hogy a korábbi állapotokkal ellentétben az egyesületeknél rendbe tetették a könyvelést.

Az MLSZ-elnök beszélt a Puskás Ferenc Stadionról is: a különleges, stadion a stadionban koncepció szerint felépülő létesítmény 2017-re lehet kész. Hozzátette: a tervek szerint pedig egy év próbaidő után akár Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntőre pályázhatna.

A szurkolókkal kapcsolatban Csányi Sándor elmondta, a beléptető rendszer bevezetése az adatok leadása miatt nagy felháborodást váltott ki volt a drukkerek részéről. A klubok közül néhol együttműködnek, néhol nem, de nekik is be kell állniuk a sorba. Hozzátette: a pályákon nincs helyük a rasszista megnyilvánulásoknak.

Eközben az MLSZ közleményében arról írt, hogy a 2012-2013-es szezonban az azelőtti 19,1 milliárdról 23,3 milliárd forintra emelkedett a labdarúgó-egyesületek számára jóváhagyott TAO támogatási összeg. Két év alatt 42,4 milliárd.

A szövetség hangsúlyozta, hogy ebből a pénzből a klubok egyetlen forint támogatást sem költhetnek profi futballisták fizetésére. A pénzek túlnyomó többsége tárgyi feltételek megteremtését és az utánpótlás-nevelés megfelelő hátterének biztosítását szolgálta, írja a szövetség saját stratégiájával megegyezőnek nevezve ezt.

A szövetség úgy látja, helytelenül állították a sajtóban, hogy a TAO támogatások jelentős része a hivatásos labdarúgás finanszírozását szolgálja. A valójában a pénz több mint nyolcvan százaléka az utánpótlás- és tömegsport fejlesztését, tömegek futballozását szolgálja.
A további 20 százalék is olyan módon jut a professzionális klubokhoz, hogy azt a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótláscsapataik működésére költhetik.

A Magyar Labdarúgó Szövetség hangsúlyozta, hogy a támogatást biztosító program kifejezetten az amatőr és utánpótlás labdarúgás segítésére jött létre, a profi sport direkt támogatásának tilalma egyébként a TAO-támogatási rendszer Brüsszeli jóváhagyásának feltétele is volt.

A labdarúgó-egyesületek számára jóváhagyott TAO támogatási összeg 2011-2012-ben 19,1 milliárd forint volt, amely a program ismertebbé válásával 2012-2013-ban 23,3 milliárd forintra emelkedett. A támogatott projektek túlnyomó többsége az MLSZ stratégiájával összhangban a tárgyi feltételek megteremtését és az utánpótlás-nevelés megfelelő hátterének biztosítását szolgálta.