Az ügynek magyar vonatkozása is van, az utólag lebukott sportolók egyike ugyanis - a várakozásoknak megfelelően - Ivan Tyihon fehérorosz kalapácsvető, aki a görög fővárosban második lett, miután a győztes Annus Adriánt doppingvétség miatt megfosztották az első helytől. Kizárása azt eredményezi, hogy az idei, londoni olimpiai bajnoka, az akkor ötödik Pars Krisztián egy helyet előrelép.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kérésére a fehéroroszok Londonban a selejtező előtt visszaléptettek Tyihont, mert a 2004-es athéni olimpián és a 2005-ös helsinki világbajnokságon adott mintáinak ismételt vizsgálata során tiltott szer nyomaira bukkantak az ellenőrök. Tyihon négy éve, Pekingben harmadik lett honfitársa, a 2004-ben negyedik Vagyim Gyevjatovszkij mögött, de a NOB doppingolás miatt mindkettőjüket kizárta és eltiltotta. Így az akkor negyedik Pars Krisztián a második helyre léphetett volna előre. A két fehérorosz azonban fellebbezett a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS), amely 2009-ben eljárási hiba miatt megsemmisítette a NOB döntését, így visszaállt az eredeti állapot.

Tyihonon kívül a korábban kiszivárgott híreknek megfelelően az orosz Szvetlana Kriveljova is a vétkesek között van, őt női súlylökésben szerzett bronzérmétől fosztották meg szerdán.

Aranyérmes is érintett a most kizárt sportolók között az ukrán Jurij Bilonog személyében, aki a férfi súlylökést nyerte meg Athénban. A negyedik doppingoláson ért versenyző a fehérorosz Irina Jatcsenko, ő női diszkoszvetésben lett harmadik 2004-ben.

A NOB utasította az IAAF-et, hogy módosítsa az érintett számok végeredményét.

Az ötkarikás testület orvosi bizottsága még április közepén közölte, hogy az athéni játékok alatt leadott közel 3000 mintából néhányat fejlettebb módszerekkel újbóli ellenőrzésnek vetettek alá, s júliusban kiderült, ötben szabálytalanság nyomaira bukkantak. Közülük egyelőre csak négy atlétát nevezett meg a szervezet, az ötödik esetében a NOB közlése szerint "még nem fejeződött be a procedúra", de az AP amerikai hírügynökség úgy tudja, Oleg Perepetcsenov orosz súlyemelőről van szó, aki bronzérmes volt a 77 kg-os súlycsoportban.

A NOB szabályzata szerint a doppingtesztek újbóli ellenőrzésére az olimpia végétől számított nyolc éven belül van lehetőség, s pozitív minta esetén büntetés is kiróható a vétkes sportolóra. Ezt a szabályt éppen a 2004-es játékok idején hozta a szervezet. A 2006-os torinói téli olimpián levett minták újbóli tesztelése nem hozott pozitív eredményt, ugyanakkor a 2008-as pekingi nyári játékokon begyűjtött vizeletek megismételt vizsgálatakor szintén öt sportoló esetében bukkantak doppingszerek nyomaira.

A NOB szerdán elhalasztotta a döntést Lance Armstrong amerikai országúti kerékpáros ügyében, aki 2000-ben a sydneyi olimpián harmadik lett az egyéni időfutamban.

Armstrong rekordot jelentő módon sorozatban hétszer nyerte meg a Tour de France-ot (1999-2005), ám 1998 augusztusa után elért összes eredményétől előbb az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA), majd a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség is megfosztotta és örökre eltiltotta. Az USADA az ügyben végzett vizsgálatok végén azt állapította meg, hogy Armstrong és egykori klubja, a US Postal a sporttörténelem legkifinomultabb, legprofesszionálisabb és mostanáig a legsikeresebb doppingprogramját fejlesztette ki és működtette.