A kötet nem a családi ünnepekről szól, hanem azokról, amelyek a magyarság utóbbi ezer évében fontosak voltak a közösség számára. Vannak köztük egyházi ünnepek, ezek egy része polgárosult, például a karácsony és a húsvét tulajdonképpen vallásosságtól függetlenül is az utóbbi egy-két évszázadban már megünneplendő ünnepnek számított. Vannak a nemzeti ünnepek, és vannak olyan jellegű ünnepek, amelyek valamifajta társadalmi megemlékezéshez kapcsolódnak, ilyen például az anyák napja – mondta Porogi András történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa az InfoRádióban.

Az egyházi ünnepek jelentős része, melyeket ma is egyházi ünnepként tartunk számon, a magyarság életében is nagyon régi. Szent László király 1092-es törvénykönyvében már a legtöbb ilyen ünnep benne van, szerepel benne a pünkösd, a húsvét, a karácsony, vízkereszt, Nagyboldogasszony ünnepe, Szent István napja. Persze ezer év alatt nagyon sok minden változik, sok külföldi hatás érkezik, alakul a társadalom, a közgondolkodás, és emiatt változnak az ünnepi szokások is.

Közös lényegük, hogy különböznek a hétköznaptól. Részben mert munkaszüneti napok, de vannak táplálkozási eltérések is, hiszen például a különböző ünnepekhez különböző ünnepi ételek tartoznak, többhöz külön szokásrendszer tartozik – karácsonykor karácsonyfát állítanak, illetve ajándékoznak, húsvétkor a férfiak meglocsolják a nőket –, rendkívül sokféle szokás van.

„Az ünnep valójában mindig egy közösség eseménye, és nagyrészt szolgálja magát a közösséget, illetve a közösség hitét abban, hogy milyen értékek vannak, milyen emlékezet van. A nemzeti ünnepek általában valamilyen fontos nemzeti eseményre emlékeznek, a keresztény ünnepek a kereszténység fontosabb mozzanataira emlékeztetnek. De van egy olyan szerepük is az ünnepeknek, hogy kiragadnak minket a hétköznapok szürkeségéből, mert a hétköznapi rend felbomlik ünnep idején. Gondoljunk például a szilveszterre, amikor egy nagy rendetlenség van, amikor tulajdonképpen legitim dolog megszegni bizonyos szabályokat, hiszen szokás volt tulajdonképpen már az ókor óta, hogy az emberek ilyenkor mulatoznak, sokszor be is rúgnak. Ezek azonban a rendet erősítik meg, azt, hogy az ünnep elmúltával azért ismét helyreáll majd a rend” – fogalmazott Porogi András történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.