Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Kertész Imre Nobel-díjas író, mielőtt átvette a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem díszdoktori címét a Magyar Tudományos Akadémia székházában 2015. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Megjelent Kertész Imre feljegyzéskötete

A címe: Lét és írás. Feljegyzések 1959-1973.

Megjelent Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959-1973 című kötete. A Sorstalanság című regény keletkezéstörténetét árnyaló mű a korábbi forrásoknál mélyrehatóbb képet ad arról, hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott a Nobel-díjas író - közölte a Kertész Imre Intézet.

A Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában 2020 decemberében jelent meg a Nobel-díjas író Világvég-történetek című elbeszéléskötete, amelyet még Kertész Imre állított össze 1995-ben. A könyv a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát és egy esszét tartalmazott - olvasható a közleményben.

Mint írják, két évvel később - Kertész Imre 20 éve átadott irodalmi Nobel-díjának évfordulóján - jelent meg a Sorstalanság című világhírű regény 33. kiadása, amelynek alapját az 1993-as, a szerző által átdolgozott kiadás adta. A kötet különlegessége volt, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítették.

Kertész Imre születésnapján, 2023 novemberében ismerhette meg a közönség a Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958-1963 című műhelynaplót, amelyet a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett a Nobel-díjas író. A "műhelyfeljegyzéseket" és eddig sosem publikált novella-, kisregény- és színműterveket egyaránt tartalmazó kötetben nyomon követhető volt az az alkotófolyamat, amelyben Kertész irodalmi formába öntötte a haláltáborokban átélt élményeit.

A Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában idei könyvhétre megjelent Lét és írás. Feljegyzések 1959-1973 című szövegfüzér, amelyet Kertész Imre a regény 1973-as visszautasítását követően állított össze a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból. A könyv minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, valamint hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre - olvasható az összegzésben.

Mint írják, az író önéletrajzi feljegyzéseit mintegy 400 magyarázó jegyzet, gazdag fogalomtár és informatív névmutató kíséri. A kötet utószavában pedig Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kézirat keletkezéstörténetét, irodalmi és filozófiai adalékait tárja az olvasók elé.

A könyv bemutatója szerdán 16 órakor lesz a Kertész Imre Intézetben. A kötetről a 95. Ünnepi Könyvhéten beszélgetés is lesz június 15-én 10 óra 30 perctől a Vörösmarty téri színpadon. Június 15-én pedig 12 óra 30 perctől ismerteti a mű keletkezéstörténetét Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×