Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, és ez a védelem még a szerző halálát követő 70. év végéig fennmarad – hazánkban ennek fényében 2024. január 1-jétől az 1953-ban elhunyt alkotók művei is közkinccsé válnak. Így többek között Szép Ernő írásai (például Lila ákác, Emberszag, Egyszeri királyfi); Német Andor olyan művei, mint a Veronika tükre, A sárga kimonó vagy a József Attila és kora; Eugene O’Neill amerikai drámairodalmat alapjaiban meghatározó alkotásai (Túl a horizonton, Anna Christie, Amerikai Elektra), Sztálin beszédei vagy épp Dylan Thomas romantikusan sokszínű költeményei.

De szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Berény Róbert plakátjai vagy a sokáig elveszettnek hitt, Alvó nő fekete vázával című festménye (melyet a Stuart Little, kisegér című film díszletében fedezett fel egy magyar művészettörténész 2014-ben), illetve a kubizmus alapítójaként is ismert Albert Glezies alkotásai (festmények, írások).

Szintén 1953-ban hunytak el olyan neves zenészek és zeneszerzők (és önállóan szerzett műveik ezért szabadon felhasználhatóvá válnak), mint az operettjeiről (Csárdáskirálynő, A cigányprímás, Marica grófnő) ismert Kálmán Imre; az európai dzsessz kiemelkedő alakja, Django Reinhardt; a country és a folk műfaj jeles, rövid ideig élt képviselője, Hank Williams vagy éppen a XX. századi komolyzene fontos alkotója, Szergej Szergejevics Prokofjev.

Fontos megjegyezni, hogy

e szerzők műveinek egyes előadásai, vagy az azokról készült hangfelvételek fölött az előadók, illetve a hangfelvétel-előállítók jogai még fennállhatnak.

Önálló építészeti tervek is szabadon felhasználhatók 2024-től: ilyenek például Sándy Gyula (budapesti postapalota, kaposvári, székesfehérvári, rákosligeti, angyalföldi, győri evangélikus templomok), Lauber László (Excelsior autószerviz, Marczibányi téri ikervilla), Fábián Gáspár (Üllői úti Szent Kereszt templom, Szent Margit Gimnázium, Prohászka Ottokár-emléktemplom, balatonfüredi Krisztus Király templom) munkái.

Lauber László esetében fontos kiemelni, hogy sok esetben Nyíri Istvánnal vagy Szendrői Jenővel jegyzett terveket, amelyeket egyelőre még véd a szerzői jog (ugyanis Nyíri 1955-ben, Szendrői pedig 2000-ben hunyt el).

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Ezeknek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése.

A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti. A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A szerző kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét, amely alapján kiállított tanúsítvány bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett.

A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy ennek időtartama országonként változó. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követően még 70 éven át részesül védelemben. Ugyanakkor a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még koránt sem biztos, hogy így van.

Jellemzően mégis elmondható, hogy a védelmi időt a szerző – vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.