Az Artisjus felhasználási csatornánként - rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás - méri a zeneművek lejátszását, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a korábban beszedett jogdíjakat.

Évek óta egyre több koncertet szerveznek Magyarországon. Az Artisjus 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban pedig 22 050 koncert adatait dolgozta fel. Az összesítésben a falunapi fellépésektől a legnagyobb fesztiválokig, az ingyenes programoktól a belépődíjas zenei rendezvényekig minden szerepel.

Tavaly a fővárosban 14 237 koncertet tartottak. A második helyre Szeged került (1313 ingyenes és belépőjegyes könnyű- és komolyzenei koncert), a harmadikra Debrecen (1269 rendezvény). A tavalyi komolyzenei koncertek 48 százalékát szervezték a fővárosban, a könnyűzenei koncertek 32 százalékának adott otthont Budapest. A nagyvárosok mellett Sopronban és a Balaton környékén is több mint ezer zenei rendezvényt tartottak az elmúlt évben.

Az élőzenei koncertek után 714 millió forint jogdíjat fizetett 9111 magyar szerzőnek az Artisjus. A 2018-as könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 599 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 115 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. 1916-an kaptak legalább ötvenezer forintot a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1200 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot éves szinten.

A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok háromnegyede magyar szerzemény volt, a komolyzenei rendezvényeken szintén többségben hazai művek hangzottak el (62 százalék). Egyharmaduk ugyanakkor mindössze egyetlen egyszer szólalt meg élőben egy év alatt, sőt a szerzemények felét is legfeljebb évi négy alkalommal hallhatta élőben a publikum. 2018-ban a koncertek „kedvenc száma” a Hungária együttes Csókkirálya volt – ezt a dalt játszották el legtöbbször élőben a magyarországi koncerteken.