Áder János a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német államfő és Raimonds Vejonis lett köztársasági elnök részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.

Mint mondta, "alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát".

Tordán arról is rendelkeztek, hogy a vallás szabadsága "nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól, és hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető". Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy "uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett" - tette hozzá Áder János.

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és "a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek" közös története "a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával" van tele.

Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

"Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk" - hangsúlyozta Áder János.

Angela Merkel a wittenbergi városházán rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga.

A vallásszabadságot meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást megvetik és becsmérlik - mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Hozzátette: "kontinensünk történelmi tapasztalata", hogy aki igent mond a sokszínűségre, annak toleranciával, megértéssel és elfogadással kell fordulnia mindazok felé, akik másként hisznek, másként gondolkodnak.

Tolerancia nélkül nem létezhet nyitott társadalom, és a globalizált világban éppen a vallási és kulturális sokszínűség elfogadása az egyik legnagyobb kihívás - emelte ki a német kancellár, rámutatva: a jelenkorban is világszerte tapasztalható, hogy az egész társadalom fejlődését visszaveti, ha nem biztosított a vallásszabadság.

A történelem azt tanítja, hogy a vallásszabadság és a tolerancia elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ami "konkrétan azt jelenti, hogy tudatosítanunk kell magunkban, hogy a másik embernek alapvető fontosságú lehet mindaz, ami ellentmond saját nézeteinknek, ezért gondoskodni kell arról, hogy mindenki vallási meggyőződésének megfelelően élhessen a diszkriminációtó veszélye nélkül".

Azonban ugyanilyen fontos világossá tenni, hogy mindez "csak akkor működik, ha általánosan elfogadott, mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján élünk" - mondta Angela Merkel.

Ez azt jelenti, hogy a toleranciának határai is vannak, véget ér ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy "sárba tiporják" - mondta ünnepi beszédében a német kancellár.

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

Az emlékévet záró eseményekre több tízezren látogattak Wittembergbe, és az 500. évforduló alkalmából a reformáció napja kivételesen mind a 16 német tartományban munkaszüneti nap volt.

Áder János az ünnepség előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Frank-Walter Steinmeierrel, aki díszebéden is vendégül látta az államfőt és Raimonds Vejonis lett elnököt.