A felújításnak köszönhetően mostantól méltó körülmények között látogatható a magyar képzőművészet külföldön is egyik legismertebb, ikonikus alakjának művészét bemutató gyűjtemény - hangsúlyozta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki szerint Vasarely úgy építette külföldi karrierjét, hogy mindig hazatért, sosem feledte, sosem tagadta magyarságát.

Hozzáfűzte: a Vásárhelyi Győző néven született művész saját korát több lépéssel megelőzve vált korszakos zsenivé. Új korszakot hozott a művészettörténetben azzal, hogy hitet tett a magasművészet alkotásainak sokszorosítása, mindenki számára birtokolhatóvá tétele mellett.

Pierre Vasarely, a Vasarely Foundation elnöke felidézte: a 20 évvel ezelőtt elhunyt művész gyakran beszélt Magyarországgal kapcsolatos elköteleződéséről, szülőhazája és a magyar nyelv iránti szeretetéről.

Meg volt győződve arról, hogy a művészetet nem lehet csak az elitnek fenntartani. 1955-ös úgynevezett sárga kiáltványában úgy fogalmazott, a jövő művészete vagy közös kincs lesz, vagy nem lesz - hangsúlyozta Pierre Vasarely.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csaknem 300 millió forintot fordított a leromlott állapotú, több mint kétezer négyzetméteres épület felújítására. Új szigetelést kaptak az erősen átvizesedett falak, megújult a homlokzat és a tetőszerkezet egy része. Korszerűbbé vált a világítástechnika, a műtárgyraktár és a kiállítóterek is.

A mintegy 150 műtárgyat és számos dokumentumot felvonultató újrarendezett állandó kiállítás a múzeum szándéka szerint új megvilágításba helyezi Victor Vasarely életművét. A kurátor, Imre Györgyi a megnyitót megelőző sajtóbemutatón elmondta: a tárlat részletesen foglalkozik a rövid, ám nagyhatású időszakkal, amelyet a pályakezdő művész Bortnyik Sándor műhelyében töltött el, ahol alapvetően grafikai képzést kapott. Később, az első párizsi korszakában nagyon erősen hagyatkozott az itt tanultakra, ennek megfelelően első, 1933-as kiállítási anyaga is elsősorban plakátokból, könyvborítókból és más nyomtatott papírokból állt össze.

Vasarely 1947-től az optikai vizsgálódásai hatására fordult a geometrikus absztrakt művészet felé. Imre Györgyi szerint a véletlen formáit kereste a természetben, például a kristályszerkezetek megnyilvánulásaiban. Az 1950-as 1960-as években jutott el a nevével fémjelzett kinetikus művészethez, jellegzetes mélyreliefjeit a gyermekkora Pécs környéki házainak kétrétegű ablakain átszűrődő fény játéka inspirálta.

A kiállítás kiemelt hangsúlyt fektet Vasarely Gestalt-elmélethez kapcsolódó műveinek bemutatására, a szem befolyásolhatóságáról a síkfelületen megvalósított, "lehetetlen" térbeli elemeket ábrázoló alkotásai tanúskodnak - fűzte hozzá Imre Györgyi.

Az állandó tárlat két pontján interaktív élményállomások várják a látogatókat, akik

a virtuális szemüvegeket felvéve három dimenzióban szemlélhetnek meg "belülről" egy-egy Vasarely-alkotást.

A kiállításon 1969 óta első alkalommal 13 sokszorosított grafika is látható abból a 118 darabos kollekcióból, amelyet Vasarely 1968-ban adományozott a Szépművészeti Múzeumnak.

A múzeum gyűjteményét Victor Vasarely 1982-ben adományozta Magyarországnak. A több mint 400 egyedi és sokszorosított alkotást tartalmazó, a művész egész életpályáját áttekintést nyújtó kollekciót bemutató múzeum 1987-ben nyílhatott meg az óbudai Zichy-kastély épületében.